Minden évszakban megcsodálhatják a látogatók a keszthelyi Festetics-kastélyt

2023. december 15. 20:05 Múlt-kor

A 18. század óta a Dunántúl egyik ékkövének számít a keszthelyi Festetics-kastély. A neves nagybirtokos család által építtetett barokk főúri palota az utóbbi években a történeti rekonstrukció több szakaszán is átesett. A december 15-én átadott fejlesztéseknek köszönhetően a páratlan szépségű kastély most megújult tárlatokkal és közösségi terekkel várja a látogatókat.

A keszthelyi Festetics-kastély (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

Korábban

A 19. század elején Keszthely a magyar nemzeti megújulás egyik kulcsfontosságú helyszínévé vált. A Balaton-parti város körüli területek korábban több földesúr tulajdonában voltak. 1739-ben vásárolt itt birtokot gróf Festetics György, Nyugat-Magyarország egyik leggazdagabb arisztokratája, amelyen gyorsan építtetni kezdte barokk stílusú családi kastélyát. Festetics György gróf nemcsak hatalmas birtokos volt, de Magyarország és a magyar kultúra fejlesztése iránt elkötelezett bőkezű mecénás is.

A gróf, aki egyebek mellett Széchényi István anyai nagybátyja is volt, azon kívül, hogy Keszthelyen gazdasági iskolát (Georgikon) alapított és bővítette a helyi gimnáziumot, a nemzeti művelődés előmozdításában is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Gróf Festetics György portréja

Progresszív és nemzeti meggyőződése miatt Festeticsnek korábban már akadtak konfliktusai a bécsi udvarral. Így amikor a gróf keszthelyi birtokán elindította a Helikon-ünnepséget, a fesztivál megnyitóját a gyanú elterelése érdekében mindig az uralkodó születésnapján tartották.

A 19. század eleji Magyarország legnagyobb művészeti fesztiválja elősegítette a magyar nyelv ügyét is. Vendégei között olyan jeles személyiségeket találunk, mint Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth Ádám, Dukai Takács Judit vagy Kisfaludy Sándor.

A helyreállított főúri ebédlő (fotó:.Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

Maga a kastély az 1880-as években neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővült, melyeknek köszönhetően a főhomlokzat szimmetriája megváltozott. Az épület szerencsésen, komolyabb sérülések nélkül vészelte át a második világháborút. Ugyanakkor a kastély berendezéseinek, bútorainak és disztárgyainak jelentős része a háborús zűrzavarban máig tisztázatlan körülmények között eltűnt.

Az utóbb megrongálódva előkerült, főleg 18. századi bútorzat egy részét különféle múzeumok gyűjtötték össze. Így a Dunántúl egyik legfontosabb főúri kastélyának történeti rekonstrukciója a 2010-es években két szempontból is fontossá vált. Egyrészt vissza kellett szállítani az egykori, eredeti bútorzat megmarad részét, a fennmaradó hiányt pedig pótolni. Másrészt a kastély és a kastélypark más épületeinek gépészeti modernizációjára is égető szükség mutatkozott. A 2014-2015 óta tartó helyreállítási munkálatok újabb szakasza zárult most le, amikor december 15-én átadták a rekonstrukció két újabb szakaszát.

Festetics IV. György herceg (1940-) gyerekszobájának rekonstrukciója (fotó: Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

„A keszthelyi Festetics-kastély integrált termék- és szolgáltatás fejlesztése” elnevezésű, GINOP-7.1.9-17-2020-00039 azonosítószámot viselő, valamint „A keszthelyi Festetics-kastély turisztikai célú fejlesztése” nevet viselő, GINOP-7.1.1-15-2016-00019-es számú projektek két és fél, illetve másfél milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósultak meg. A fejlesztések kifejezett célja volt, hogy a neves kastélykomplexumban minden évszakra szóló szabadidő- és turistaközpontot alakítsanak ki, amely hangsúlyozottan ügyel az idelátogató családok igényeire is.

Ennek megfelelően került sor az épület részleges gépészeti felújításán és a nyugati homlokzat teljes restaurálásán túl az enteriőrkiállítás öt új teremmel való bővítésére és interaktív kiállítási eszközökkel történő kiegészítésére. A két új diorámával bővülő Vadászati Múzeumot és az újonnan épült Madárparkot immár kertivasút köti össze, amely jelentősen hozzájárul a kisgyermekkel érkező látogatók kényelméhez.

Szintén a családi látogatások élményét fokozza a kastély parkjában található Fejőház felújítása, amely óvodás és kisiskolás gyermekek számára idézi fel az itt élt állatok mindennapjait és a tej hasznosításának módját. Ennek érdekében az épületben történeti játszóházat alakítottak ki, és három új termet magába foglaló múzeumpedagógiai teret hoztak létre.

A Fejőházban kialakított múzeumpedagógiai tér (fotó Múlt-kor / Hunyadkürti Soma)

A kastély és a kastélypark rekonstrukciójáért felelős Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezető igazgatója, Oláh Zsanett a megnyitón hangsúlyozta, hogy „Akkor tudjuk fenntarthatóbbá tenni a vagyonkezelésünkben lévő műemlékeket, ha négy évszakos turisztikai kínálattal vagyunk jelen a piacon. A most megvalósult fejlesztések is ezt a stratégiai célunkat szolgálják. Bízom benne, hogy a projekt keretében megvalósul fejlesztések újabb vonzerőt jelentenek majd a látogatóközönségünk körében.”

Az átadó ünnepségen Nagy Bálint, a Közlekedési és Építési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára és a térség országgyűlési képviselője kiemelte: „Magyarország egyik legjelentősebb főúri családjának, a Festetics családnak kétszáz évig volt otthona Keszthely. Ez a kétszáz év nagyon jelentős mértékben hozzájárult a város és az egész térség gazdasági-kulturális identitásának kialakulásához. Ez a történelmi örökség kötelez minket és felelősséget ró ránk. A kastély a legjelentősebb a Festetics-örökségből, meghatározó turisztikai attrakció az egész térség számára. Nagy öröm, hogy a kastély folyamatosan fejlődik, egyre több és több látnivalót, színes programot kínálva hozzájárul ahhoz, hogy a Balaton-parti térségünk egész évben vonzó hely legyen turisták számára.” (x)