Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
2019. március 22. 18:26
Együttműködés istenek nélkül?
A kutatás eredményei arra utalnak, nem szükségesek nagy, mindenható istenek ahhoz, hogy egy társadalom komplexebbé váljon – mondta Raffield. Ráadásul egy olyan hitrendszer felé mutatnak, amely egészen különbözik napjaink nagy világvallásaitól. A viking kori skandinávok emellett hittek számos nem istenszerű természetfeletti lényben, mint például a tündék, a törpék, a trollok vagy az óriások, akik mind képesek voltak az emberek életébe beavatkozni. „Az ember bölcsebben tette, ha egyikőjüket sem haragította magára, ha magas kort akart megérni, de ugyanakkor arra sincs bizonyíték, hogy e lények bármelyike valamiféle viselkedési előírások betartására kötelezte volna az embert, vagy hogy maguk követtek volna ilyet” – mondta Raffield.
Valójában talán nem is az istenek voltak a vikingek számára a legfontosabb tényezők a sikerben vagy kudarcban – mondta. A sors gondolata vélhetően fontosabb volt. Egy külön természetfeletti csoportba, a diszek közé tartoztak a nornák, akik törődésükkel vagy éppen ennek hiányával határozták meg az emberek sorsát. Egyesek közülük kockát vetettek vagy anyagot szőttek, amelyek meghatározták egy ember életének alakulását. „Így talán lehetséges, hogy az istenek kevésbé voltak befolyásosak, mint amennyire mai szemmel annak vélnénk őket” – mondta Raffield.
Az erkölcsösség ugyanezen definíciója mellett a görög és római istenek hasonlóan öncélúak és amorálisak voltak, e társadalmak pedig meglehetősen összetettek és fejlettek voltak. Raffield szerint talán bármiféle istenség előidézhet együttműködést – vagy talán a természetfeletti lények annyira nem is fontosak a komplexitás eléréséhez. „Szeretném azt hinni, hogy az embereknek megvan a képességük ahhoz, hogy együtt éljenek és dolgozzanak anélkül, hogy természetfeletti lények beavatkozására támaszkodjanak” – mondta, „azonban egyáltalán nem vagyok arra feljogosítva, hogy erre választ adjak.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap