Miért volt olyan piszkosul büdös a középkori Londonban?
2017. január 11. 08:36
A sokat látott Temze
A középkor évtizedeiben a Londonon átfolyó Temze nyújtotta az egyetlen lehetőséget, hogy a felgyülemlett hulladékot és szennyvizet kijuttassák a városból. Például a mészárosok és hentesek az el nem adható, felesleges állati belsőségeket egyszerűen eltalicskázták a folyóig, ahol egy, erre a célra készített móló tetejéről a folyó gyorsabb folyású, középső részébe dobták az állati hulladékot, remélve, hogy minél hamarabb távozik a városból. Nem volt ritka eset, hogy olykor még az elhunytaktól is így szabadultak meg.
Sir Richard Whittington (kb. 1354–1423) angol kereskedő, aki a londoni polgármesteri címet négy alkalommal is betöltötte, facölöpök segítségével latrinákat épített a folyó felett, így igen gyakran úszkált emberi ürülék is a Temzében. Ezek után valószínűleg senki sem lepődik meg azon, hogy a Temze londoni részét a halak akkoriban igyekeztek nagy ívben elkerülni. Nagy előnye volt egyébként Londonnak Párizzsal szemben, hogy a szigetország kialakuló központjának folyamán naponta kétszer is jött a dagály, így az egyfajta „természetes öblítő rendszer” segítségével gyorsan távozott a szemét, és jött helyette friss víz, míg a nyugodtabban csordogáló Szajna miatt Párizs jóval mocskosabb volt egykoron.
Mivel a Temze londoni szakaszán a folyóból kevés embernek volt gusztusa inni, már a 13. században megépítették a Great Conduit (Nagy Csatorna) néven ismert vízvezetékrendszert, amely ólomcsöveken hozta be egy, a városfalakon kívül található forrásból a friss vizet London közepére, ahol az emberek szabadon hozzáfértek. A feljegyzésekben olykor megemlítik a rendszer karbantartásával és tisztításával kapcsolatos költségeket. A 14-15. században a vízvezeték-hálózatot a város más részeire is kiterjesztették. Hasonló megoldásokat más középkori városokban is követtek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap