Miért volt olyan piszkosul büdös a középkori Londonban?
2017. január 11. 08:36
Az elmúlt évszázadokhoz képes London ma egy kifejezetten tiszta város. A szennyvíz a csatornába folyik, a háztartási hulladékot összegyűjtik, a lakosok pedig többször zuhanyoznak egy héten, mint korábbi elődeik egy egész évben. De vajon mi volt a helyzet a középkorban?
Az orrfacsaró bűz és az emberek
Számos film játszott már el a gondolattal, hogy a 20-21. századból néhányan visszautaznak a középkor évszázadaiba, és igyekeznek beilleszkedni őseik közé. Nos, azon túl, hogy valószínűleg alig értenénk 7-8 évszázaddal ezelőtti szomszédainkat, az első, ami szemet (jobban mondva) orrot szúrna, az a mindent átható bűz. A nyári kánikulában a tömött budapesti buszokon érezhető illatorgiánál jóval áthatóbb középkori szag pedig főként magukból az emberekből eredt. Akkoriban ugyanis nem mosdottak gyakran (érdekesség, hogy a kora újkorban, egészen pontosan az 1665-ös évben a francia Napkirály, XIV. Lajos csupán egyszer fürdött), többnyire egyetlen ruhadarabban vészelték át az egész esztendőt, a személyes higiéniáról pedig vajmi kevés fogalmuk volt, írta Dan Snow brit történész a History Extrában megjelent cikkében.
A mosáshoz, mosakodáshoz való egyetlen vízforrás a folyók vize volt, ahová egyébként a latrinák tartalma is került. A téli hónapokban pláne igyekeztek elkerülni a jeges folyókban történő tisztálkodást, egyrészt a hideg másrészt amiatt, mert a 10-13. század közötti melegebb időszakot követő lehűlés során gyakran fagytak be huzamosabb időre a folyamok. Tekintettel arra, hogy a különböző kölniket csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, biztosra állíthatjuk, hogy a középkori lakosok igencsak bűzlöttek. (Érdekesség egyébként, hogy az első európai, alkohol bázisú parfümöt királynévíznek vagy magyar víznek hívták. A 14. században készült, egész Európát meghódító parfüm – amelynek eredeti receptje mára már elveszett, a későbbiek szerint pedig főként rozmaringot és kakukkfüvet tartalmazott – a hagyomány szerint Károly Róbert magyar király lengyel felesége, Erzsébet királyné parancsára készült.)
Teljesen máshogy álltak a kérdéshez ugyanakkor a középkori muszlimoknál, ahol kicsi gyermekkortól kiemelkedő szerepet kapott a testápolás, a tisztálkodás műveleteinek elsajátítása.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Életeket mentett, elismerés helyett mégis kényszerzubbonyt kapott Semmelweis Ignác 08:50
- Már a titkosszolgálatban is könnygázzal töltött golyóstoll volt Fleming kedvenc fegyvere tegnap
- Revans Mohácsért, avagy így szenvedtek megsemmisítő vereséget a törökök 1687-ben tegnap
- A hősies pilóták sem tudták megakadályozni a történelem egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját tegnap
- Egy zabolátlan hercegnő a francia udvarban: Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése tegnap
- Felfedezte az átjárót Amerika és Ázsia között, majd a skorbut végzett Vitus Beringgel tegnap
- Kína uralkodói sokáig felváltva tűrték és üldözték a buddhizmust tegnap
- Dögvész és forróság a sivatagban: az 1270. évi tuniszi keresztes hadjárat tegnap
