Miért volt olyan piszkosul büdös a középkori Londonban?
2017. január 11. 08:36
Az elmúlt évszázadokhoz képes London ma egy kifejezetten tiszta város. A szennyvíz a csatornába folyik, a háztartási hulladékot összegyűjtik, a lakosok pedig többször zuhanyoznak egy héten, mint korábbi elődeik egy egész évben. De vajon mi volt a helyzet a középkorban?
Az orrfacsaró bűz és az emberek
Számos film játszott már el a gondolattal, hogy a 20-21. századból néhányan visszautaznak a középkor évszázadaiba, és igyekeznek beilleszkedni őseik közé. Nos, azon túl, hogy valószínűleg alig értenénk 7-8 évszázaddal ezelőtti szomszédainkat, az első, ami szemet (jobban mondva) orrot szúrna, az a mindent átható bűz. A nyári kánikulában a tömött budapesti buszokon érezhető illatorgiánál jóval áthatóbb középkori szag pedig főként magukból az emberekből eredt. Akkoriban ugyanis nem mosdottak gyakran (érdekesség, hogy a kora újkorban, egészen pontosan az 1665-ös évben a francia Napkirály, XIV. Lajos csupán egyszer fürdött), többnyire egyetlen ruhadarabban vészelték át az egész esztendőt, a személyes higiéniáról pedig vajmi kevés fogalmuk volt, írta Dan Snow brit történész a History Extrában megjelent cikkében.
A mosáshoz, mosakodáshoz való egyetlen vízforrás a folyók vize volt, ahová egyébként a latrinák tartalma is került. A téli hónapokban pláne igyekeztek elkerülni a jeges folyókban történő tisztálkodást, egyrészt a hideg másrészt amiatt, mert a 10-13. század közötti melegebb időszakot követő lehűlés során gyakran fagytak be huzamosabb időre a folyamok. Tekintettel arra, hogy a különböző kölniket csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, biztosra állíthatjuk, hogy a középkori lakosok igencsak bűzlöttek. (Érdekesség egyébként, hogy az első európai, alkohol bázisú parfümöt királynévíznek vagy magyar víznek hívták. A 14. században készült, egész Európát meghódító parfüm – amelynek eredeti receptje mára már elveszett, a későbbiek szerint pedig főként rozmaringot és kakukkfüvet tartalmazott – a hagyomány szerint Károly Róbert magyar király lengyel felesége, Erzsébet királyné parancsára készült.)
Teljesen máshogy álltak a kérdéshez ugyanakkor a középkori muszlimoknál, ahol kicsi gyermekkortól kiemelkedő szerepet kapott a testápolás, a tisztálkodás műveleteinek elsajátítása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.