Miért utálta kinyitni a száját George Washington?

Egy virginiai ültetvényes gyermekeként születő George Washington (1732-1799) 17 évesen még földmérőként kereste kenyerét, öt évvel később azonban már egy kontingens önkéntes élén harcolt a francia és indián háborúban, ahol nem csupán nemzeti hőssé vált, de elterjedt róla, hogy nem fogja a golyó. A Monongahela folyónál vívott csatában ugyanis kétszer lőtték ki alóla a lovát, öltözékét pedig négy helyen lyukasztotta át lövedék. A fiatal Washington egyébként azon önkéntesek tisztje volt, akiknek franciákra irányuló sortüzével kezdetét vette a francia és indián háború.

Egy örökség miatt gazdag ültetvényessé váló, személyes bátorságának köszönhetően 28 évesen már ezredesi rangú Washington a politikába is bekapcsolódott, legendává azonban a függetlenségi háború amerikai főparancsnokaként emelkedett. Habár több csatát vesztett, mint nyert, a 13 gyarmat kivívta szabadságát. Csapatai rendkívüli módon tisztelték, csakúgy, mint a gyarmati lakosság, ugyanis megtiltotta embereinek a fosztogatást.

A 192 centiméter magas, kifejezetten erős, jól öltözködő katonának több foga is hiányzott, így száját szinte mindig szigorúan összezárva tartotta, ez köszön vissza a festményekről is. Az indulatoktól mentes, hűvös, visszafogott, döntéseit lassan meghozó, sosem bizalmaskodó, ám a táncos esteket kedvelő politikus még fiatalon veszítette el a fogait, feltehetőleg kifejezetten egészségtelen étrend, genetikai problémák és különféle fogászati betegségek is közrejátszhattak ebben. Mikor 57 éves korában elnökké vált, tulajdonképpen már csupán egyetlen fog díszítette ajkainak kerítését. A megoldás a műfogsor volt, amelyből az elkövetkezendő évek során a politikus számos darabot elhasznált. Ezek közül csupán egyetlen egy maradt meg teljes egészében az utókornak, ezt pedig az egykori vernoni birtokán lévő múzeumban őrzik.

A műfogsor már a 18. század végén is igen elterjedtnek számított, ám a konstrukciók meglehetősen primitívek voltak a mai modernekhez képest. Általában nem illeszkedtek tökéletesen az adott egyén szájbelsőjéhez, aki így kifejezett fájdalmat érzett evés vagy beszéd közben (amennyiben természetesen viselte a protézist). Az alapanyagok olykor kifejezetten veszélyesen voltak viselőjükre, a konstrukció minősége pedig hagyott maga után némi kívánnivalót.

A Washington által utoljára hordott műfogsor megmaradt alsó részét jelenleg a New York-i Orvosi Akadémián őrzik. Fogorvosa, John Greenwood készítette azt követően, hogy az elnök elveszítette utolsó fogát is.

A 18. század egyfajta fordulópontot jelentett a fogorvostudományban. A fogászat atyjának is nevezett Pierre Fauchard 1723-ban (híres könyve is ekkor jelent meg) kezdte el alkalmazni a lyukas fogakra a tömés módszerét. 1760-ban az Angliából Amerikába költöző John Baker lett az első fogorvos a történelemben, akinek orvosi diplomája is volt. Néhány évvel később Paul Revere már fizetett hirdetésekben ösztönözte potenciális betegeit, hogy bostoni rendelőjébe térjenek be fájó fogaikkal. 1790-ben Joseph Flagg készítette el az első, kifejezetten a fogorvosi rendelőbe szánt széket, amely egyébként még csupán halványan hajaz a mai hírhedt székekre. Ugyanebben az évben John Greenwood feltalálta az első lábbal hajtható fogorvosi műszert. Sajnos ezen úttörő eredmények ellenére a műfogsorok ugyanolyan kellemetlenek maradtak, mint korábban voltak. Nem csupán rosszul illeszkedtek és fájdalmasak voltak, de még az állkapocshoz illeszkedő kereteik is mérgező ólomból voltak elkészítve.

A felső fogsor fogainak eredeti birtokosai általában szamarak vagy lovak voltak, míg az alsó rész tehenektől vagy (általában) elhunyt emberektől származtak. A szerkezet úgy volt megálmodva, hogy alaphelyzetben az ember szája nyitva van, legalábbis a konstrukció kiagyalói így tervezték meg a műfogsor „természetes helyzetét”. Tehát a száj zárva tartása kifejezett fizikai erőfeszítést követelt meg magától Washingtontól is, ami nem csupán fájdalommal járt, hanem az arc torzulásával és az ajkak kevéssé természetes módon történő összezárásával. A George Washingtonnal kapcsolatos egyik legelterjedtebb legenda szerint a fogatlan politikus fából készült fogsort viselt, ám ez tévhit. Sokkal különösebb dolgok voltak a szájában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején