Miért „léteznek” a világ minden táján sárkányok?

Összehasonlító mitológia

Viszonylag tisztán leképezhető tehát a klasszikus  európai sárkánykép útja a különféle térségbeli kultúrák során át. Hogyan lehetséges azonban, hogy a legyőzendő fenevad képe ennyire  egységessé vált, illetve maradt?

Joseph Campbell amerikai mitológus a jungi pszichológiai elveket alapul véve az emberiség kollektív tudatalattijának tapasztalatai  mellett érvel: talán a sárkány egy olyasfajta kulturális szimbólum, amelyet minden ember felismer anélkül, hogy tanult volna róla.

Egy másik érv a kollektív felismerés gondolata mellett David E. Jones amerikai antropológustól származik, aki az állati viselkedéstan felől közelítette meg a kérdést. Elméletének alapja az, hogy a sok millió évnyi evolúció során az emberben – ahogy más főemlős- és majomfajokban – létrejött egy lenyomata az általában veszélyes állatfajoknak.

Így ahogy a természetben a majmok és főemlősök hasonló módon riadt reakciót adnak a kígyókra és egyéb hüllőkre, mint például a nagymacskákra és nagyobb ragadozómadarakra, ezen veszélyes állatok tulajdonságait együtt, egy nem létező állatban is felismerjük: a nagyméretű, emberevő, repülő hüllők tehát logikus következményei azoknak a tulajdonságoknak, amelyek riadalmat keltettek őseinkben.

A dinoszauruszmaradványok kérdése

Adrienne Mayor, a Stanford Egyetem tudománytörténésze szerint a „népi paleontológia” is nagy hatással volt a mitikus szörnyetegek képére: az emberiség jóval azelőtt elkezdett rálelni a már letűnt fajok csontmaradványaira, hogy azokra tudományos magyarázattal lett volna módja szolgálni.

Önmagában egy őselefánt medencecsontja – az emberéhez hasonló alakja révén – alapot adhatott az óriások létezésére, ahogy egy  dinoszaurusz vagy akár egy őszsiráf csontjai már egészen közel állhattak a sárkányok későbbi képéhez.

A klasszikus ókor természettudományokkal is foglalkozó írói, mint például Hérodotosz is többnyire másodkézből értesültek a legkülönfélébb feltételezett állatfajokról, így saját maguknak kellett dönteniük arról, melyek létezését tartják lehetségesnek, és melyekét nem.

Maga az a gondolat, hogy a sárkányok minden kultúrában léteznek, némiképp a nyelvi korlátoknak is betudható: habár az európai, ázsiai és közel-keleti sárkányok kinézetükben hasonlóak, mitolgiai szerepeikben jelentősen különböznek egymástól, az pedig kizárólag az adott iromány – egy ókori leírás, vagy maga a Biblia – fordításakor dőlt el, hogy az ott szereplő lény megnevezését „sárkányként” vezesse át a fordító az új nyelvbe.

1. A világ minden táján
2. Eredettörténetek
3. Összehasonlító mitológia
4. Sárkányok bolygója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos
• A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen
• Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt