Mi volt a valódi célja Zrínyi sikeres téli hadjáratának?

Sikeres diverzió török földön

Mindezek ismeretében a tekintélyes török túlerővel szemben érdemi esélye csupán egy elterelő hadműveletnek lehetett. Egy ilyennek a terve Esztergom vagy Buda ellen már 1663 augusztusában, Érsekújvár török ostroma idején felmerült. Ám erre akkor még sem a császári, sem a magyar hadak nem álltak készen, hiszen nagy részük meg sem érkezett a kijelölt táborhelyére. Mind a Habsburg-hadvezetésnek, mind Zrínyinek csupán október végére sikerült jelentősebb számú csapatokat fogadnia, ekkor viszont a nagyvezír a hadszíntérről már a Belgrád melletti téli szállására vonult. Ez egyértelműen azt jelezte, hogy a Porta a következő esztendőben újabb expedícióra készül, melynek célja a régi nagy álom, Bécs vagy legalábbis előtere (Győr, Magyaróvár, Pozsony) elfoglalása volt.

Az év végére a Buda elleni diverzió így értelmetlenné vált, különösen, hogy Zrínyi novemberben már a Mura mentén tartózkodott, ahol sikeresen verte szét a muraközi birtokaira támadó török-tatár csapatokat. A közben megérkező birodalmi hadakat és egyéb osztrák alakulatokat így december elején a Haditanács maga rendelte a bán segítségére a Rajnai Szövetség csapatainak vezetője, Hohenlohe generális parancsnoksága alatt. Ő december közepén már Csáktornyán egyeztetett a magyar-horvát nagyúrral. Itt dolgozták ki a téli hadjárat tervét, amelynek legfőbb szorgalmazója és megtervezője természetesen maga Zrínyi, a régió földrajzi és geopolitikai viszonyainak kiváló ismerője, s nem utolsósorban az 1661-ben török területen Kanizsa sakkban tartására emelt Zrínyi-Újvár építtetője volt.

A Dráva menti téli hadjárat legfőbb célja – miként Zrínyi maga fogalmazta – a következő volt: „most egyszer kell megrontanunk úgy azt az darab Törökországot [ti. a dél-dunántúli török hódoltságot], hogy sok esztendeig azután had reánk ne jöhessen.” Ám az akcióval egyúttal megoldották a magyar határvidékre érkezett német csapatok téli beszállásolását és ellátását is, ezzel jelentősen tehermentesítve a királyság lakosságát. Végül, de nem utolsósorban egy ilyen vállalkozás lehetővé tehette Kanizsa elszigetelését, ami előfeltétele volt a bán régi nagy céljának, a vár visszafoglalásának.

A Zrínyi és Hohenlohe vezette magyar, horvát, osztrák és német birodalmi csapatok (közel 25 ezer fő) 1664. január 20. és február közepe között a Somogy és Baranya megyei hódoltság területére vezetett nagyszabású diverziós akció során több kisebb várat (Berzence, Babócsa, Barcs, Segesd) visszafoglaltak, a török kézen lévő Kanizsa így szinte keresztény gyűrűbe került. Pécs várával ugyanakkor nem boldogultak, csak a várost tudták felgyújtani. Az ottani hatalmas élelemkészletek megsemmisítésével viszont elpusztították a Dél-Dunántúl török ellátási centrumát.

További komoly sikert jelentett február elején az eszéki híd felgyújtása, mely a törökök utánpótlási vonalának egyik legfőbb kulcsa volt, és egyúttal nélkülözhetetlen feltétele a Belgrád vidékén telelő oszmán csapatok bevetésének. Február 19-én így Zrínyi elégedetten jelenthette I. Lipótnak, hogy „a falvakat mind felgyújtottuk, egyszóval felperzseltük az egész tartományt”. A nemzetközi csapatok fél évszázad után tehát kisebb, de annál nagyobb visszhangot kapó sikert értek el a törökökkel szemben. Sőt, április végétől – bár tetemesen megkésve – a koalíciós hadak Kanizsát is ostrom alá vették, amelynek bevétele komoly veszteséget okozott volna a szultánnak.

Hatalmas veszteség – európai elismerés

Noha az oszmánok ebben az esztendőben is túlerőben maradtak, a téli hadjárat és Kanizsa ostroma együttesen kisiklatta a nagyvezír Bécs irányú terveit. Röviden szólva: fordulópontot jelentett a nagy háború történetében. A török hadvezetés ugyanis nem nézhette tétlenül az 1600-ban megszervezett vilájetközpont ostromát. Emiatt nem vonulhatott Bécs, Pozsony, Győr vagy Magyaróvár ellen, azaz nem folytathatta a nyugati irányú hódítást. A keresztények 1664 elején tehát átvették a kezdeményezést, a török hadvezetés ezekre az újabb és újabb kihívásokra kényszerült reagálni. Zrínyi diverziója közvetlen módon tehát óriási szolgálatot tett: valójában megmentette Magyarországot az újabb jelentős török hódítástól, noha eredetileg nem ez volt a célja.

Maga a horvát bán mégis hatalmasat veszített. Abban reménykedett, hogy a felperzselt föld taktikájának sikeres alkalmazása következtében az oszmánok nem lesznek képesek a felvonulásra (mint írta: „a török sereg aligha fog keresztülhaladni vagy itt tartózkodni”), majd Kanizsa felmentésére. A kulcsvár megszerzésével ugyanis biztonságba helyezhette volna Zrínyi-Újvárt és a Muraközt, ahol legfontosabb birtokai feküdtek. Ám nem így történt.

A jól kiépített utánpótlási hálózattal rendelkező és nagyrészt a Balkánról ellátott oszmán hadak előbb képesek voltak az eszéki híd újjáépítésére, majd májustól a viszonylag gyors dél-dunántúli felvonulásra. Június elején a nagyvezír vezetésével Kanizsát is felmentették, amit a hónap végén Zrínyi-Újvár elfoglalása követett, melyet júliusban – a közeli Kiskomárom végvárához hasonlóan – leromboltak. Mindeközben Zrínyi birtokait török hadak dúlták, amelyek további előrenyomulását augusztus 1-jén Szentgotthárdnál egy meggyőző, de egyáltalán nem megsemmisítő győzelemmel sikerült feltartóztatni, hiszen csupán a Rábán kisebb részben átkelt csapatokat verték meg.

A horvát bán 1664-ben tehát megmentette Magyarországot, ám elveszítette Zrínyi-Újvárt. Amennyiben ugyanis a jelentős túlerővel rendelkező nagyvezír a Duna mentén lendül támadásba, az oszmán-Habsburg békét bizonyosan nem Vasváron, hanem feltehetően Bécs alatt vagy legrosszabb esetben magában a császárvárosban kötötték volna meg. Nem véletlenül kapta meg Zrínyi elsősorban a téli hadjárat Habsburg-házi elismeréseként 1664. június 24-én IV. Fülöp spanyol királytól az Aranygyapjas Rendet, ami egyet jelentett az európai arisztokrácia legelőkelőbb elitjébe való bekerüléssel.

1. Bécstől független magyar akció?
2. Sikeres diverzió török földön

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?