Megszorult banki dolgozó rejthette el a náci aranyat
2015. július 22. 12:08
Tavaly októberben Florian Bautsch amatőr régész fémdetektora segítségével az alsó-szászországi Lüneburg külvárosában véletlenül aranyra bukkant. Mégpedig náci aranyra. Miközben egy olyan területet térképezett fel, amelyről a régészek úgy tartották, hogy ősi sírhalmok borítják, Bautsch előbb egy aranyérmét talált, majd kilenc másikat is felfedezett egy fenyőfa alatt található üregben. Mivel a feltárás óta a tujaldonos nem jelentkezett az érmékért, a tárgyakat a helyi múzeumban állították ki.
Korábban
Miután a kutató GPS-szel meghatározta a feltárás helyét, értesítette a Lüneburgi Múzeum munkatársait. A régészek a helyszínen ásatásokba kezdtek, és a következő két hétben további 207 érmét találtak. A legrégebbi 1831-re, a legújabb pedig 1910-re datálható, és egyiket sem Németországban verték. Az érmék többsége - összesen 128 darab - Belgiumból származik. További 74-et Franciaországban, 12-őt Olaszországban, 3-at pedig az Osztrák-Magyar Monarchiában vertek. Mindegyik érme 21 milliméter átmérőjű, és mintegy 6,45 grammot nyom. A tárgyak össztömege 1,4 kilogramm.
A kutatók ezenkívül két, horogkeresztet és birodalmi sast ábrázoló, Reichsbank Berlin 244 feliratú pecsétet, kátránypapír-maradványokat, valamint néhány szövetszálat is találtak a helyszínen. Az érméket ugyanis kátránylemezzel kibélelt zsákokban rejtették el, majd a batyukat birodalmi bank pecsétjével zárták le. Ezt a fajta pecsétet 1940-ben kezdték el gyártani, a kátránypapír kémiai vizsgálata során pedig kiderült, hogy 1950 előttről származik.
Feltételezések szerint a nácik a második világháború utolsó napjaiban az általuk megszállt területekről rabolták el az aranyat, majd méretük és tömegük alapján pontosan szétválogatták, végül pedig lepecsételt zsákokba helyezték az érméket. Ha ez valóban így történt, az akció szinte bizonyosan a német birodalmi bank egyik - nehéz időkben anyagi biztonságra áhítozó - alkalmazottjának tulajdonítható.
A hatóságok először felajánlották, hogy az érmék jogos tulajdonosa jelentkezhet az aranyért, de senki sem nyújtott be kérelmet a kincs iránt. Az illetékes szervek ezután a német pénzügyminisztériumhoz fordultak, de ők sem érdeklődtek az érmék után, így az arany végül Alsó-Szászország tartományi hatóságokhoz került, akik kezdettől fogva a magukénak szerették volna tudni a kincset.
Bár az érmék becsült értéke 45 ezer euró, Florian Bautsh mindössze 2500 eurót kapott felfedezéséért. A kutatót azonban a történelem szerelmeseként sokkal kevésbé izgatja a feltárás anyagi vonzata, mint a felfedezett leletek történeti értéke. A tárgyakat ideiglenesen a Lüneburgi Múzeumban állítják ki, és a kincs jövőben valószínűleg az intézmény állandó kiállításának része lesz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
