Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak

2024. szeptember 6. 09:05 Múlt-kor

Korábban

Új főváros – áldozatokkal

IV. Amenhotepnek küldetéséhez új emberekre volt szüksége. Bár a 4. évben Ámon főpapja még mindig hatalmon volt, az új hit új vezetőt kívánt: Aton főpapja rövidesen Meriré lett, aki ugyanúgy „a látók legnagyobbika” címet viselte, mint a héliopoliszi Ré-főpap – a fáraó ezzel is hangsúlyozni akarhatta a Ré és Aton kultusza közt fennálló kontinuitást.

A fáraó udvarában a külföldiek is fontos pozíciókat kaptak: testőrségébe núbiaiakat toborzott, fő építőmestere egy szír, Tutu lett, vezére pedig Aperel, a harci szekerek parancsnoka volt, aki már apját, III. Amenhotepet is szolgálta.

Ehnaton fáraó és Nefertiti királyné megajándékoznak egy kedvelt udvaroncot

Uralkodásának ötödik évében Amenhotep elhatározta, hogy új, kizárólag Atonnak szentelt fővárost alapít: ez lett Ahet-Aton, a mai Tell el-Amarna. Luxortól 400 kilométerre északra egy barátságtalan, sivár, mintegy 50 km²-es szűz területet szemelt ki a fáraó: a helyszín kiválasztásában szerepet játszhatott egy sziklahasadék, amely épp úgy helyezkedett el, ahogy az ahet hieroglif jel esetében a két domb között felkelő és lenyugvó napot ábrázolták.

A sziklák keleti és északi oldalán a fáraó kőfaragói két határsztélét véstek ki, amelyek egy mágikus vonalat kötöttek össze. Pontosan az őket összekötő vonal közepén, azzal derékszöget alkotva futott egy másik vonal fel a hegyek irányába. Hosszúságuk pont a két sztélé közötti távolsággal egyezett meg, ahol pedig vége volt, ott lesz a király sírja.

Ebből a spirituális pontból kiindulva, ahol a fáraó a halálban egyesült Atonnal, a fáraó egy egész várost alapított – a sztélék tanúsága szerint az 5. uralkodási év 8. hónapjának 13. napján. Ráadásul IV. Amenhotep egy olyan lépésre határozta el magát, amelyet előtte s utána egyetlen fáraó sem mert: megváltoztatta nevét Ehnatonra, ami azt jelentette: „Atonnak tetsző”.

Az Északi Palota romjai Tell el-Amarnánál (Ahet-Aton). A szakértők szerint e palota lehetett Nofertiti lakhelye.

A 20–50 ezer lakosúra becsült Ahet-Aton – amelyet nem győztek dicsérni az odalátogatók – rekordidő alatt, pár éven belül épült fel, ám a fáraó szeszélye ezrek életét nyomorította meg. A régészeti kutatások szerint ugyanis az amarnaiak élete közel sem volt annyira idilli, mint amit a sírok falain látható képek sugároznak – sőt még az általában a nagyobb birodalmak fővárosaira jellemző életszínvonalat sem érte el. A feltárt csontok felénél alultápláltságra, illetve a megterhelő fizikai munkára utaló jeleket találtak.

A fáraó uralkodására jellemző művészet az új fővárosban fejlődött ki teljesen. Ehnaton a templomok teljes szerkezetét megfordította. A hatalmas kiterjedésű, kelet-nyugati tájolású nagy Aton-templomnál nincsen tető, se fedett kapuk vagy átjárók – Aton sugarainak mindenhova be kell hatolniuk. A templom és az oltárok számára elegendő lett egy szimbólum: a napkorong a fénysugarakkal. A nyitott terek miatt pedig a terület szinte üresnek hatott.

Az Amarna-reform a királyi pár addigi uralkodó, merev, formális ábrázolásmódjában is változást hozott: a hagyományos, az uralkodói aktust megörökítő jelenetek mellett egyre több olyan dombormű született, amelyen Ehnaton és családtagjai sokkal természetesebb formában, mindennapi tevékenységeik közepette, intim módon jelenik meg – ismert például olyan relief is, amelyen a pár egy harci kocsin, egymással csókolózva látható.

előző oldal következő oldal 2 / 3