Még a cári család személyzetének sem kegyelmeztek a bolsevikok
2024. július 18. 17:05 Múlt-kor
Korábban
Itt az idő
Jakov Jurovszkij, a cár börtöneként szolgáló épület, az Ipatyev-ház mindössze két hete kinevezett parancsnoka 1918. július 17-én hajnali fél kettőkor bekopogott az udvari orvos, Jevgenyij Botkin szobájának ajtaján és hangosan ezt mondta: „A városban zavargások törtek ki. Mindenkit egy biztonságosabb helyre viszünk.”
Az orvos felébresztette a cári családot és szólt, hogy öltözzenek fel. A foglalkozását tekintve órásmester Jurovszkij, aki tapasztalatlan volt a kivégzések terén, úgy vélte, alaposan előkészítette és jól átgondolta az akciót.
Mivel a kivégzésnek titokban kellett lezajlania, a ház pincéje tűnt a legalkalmasabb helyszínnek ehhez. A kertet semmiképp nem használhatták, hiszen akkor a lakosok láthatták volna a borzalmakat.
A jekatyerinburgi Ipatyev-ház, a borzalmak helyszíne
„A likvidálásnak gyorsnak és hatékonynak kell lennie” – hangsúlyozta az eligazításkor a kivégzőosztagnak, amelynek minden tagjához egy-egy áldozatot rendelt. Így a 11 fogolyra épp 11 hóhér jutott. Az osztag vezetője egy sor revolvert és pisztolyt pakolt ki egy asztalra: Mausert, Browningot, orosz Nagantot, és egy pár Smith & Wessont.
A cári családból, illetve a hű szolgáikból senkin sem látszódott aggodalom, amikor hajnali negyed háromkor lementek a lépcsőkön. A cár ment legelöl, karjában Alekszejjel. Jurovszkij a pincébe kalauzolta a kis csapatot, a többiek engedelmesen követték.
A parancsnok kinyitotta az ajtót az alagsori folyosó végén, amely egy boltozatos, 7×8 méteres helyiségbe vezetett. Alekszandra cárné körülnézett, amikor belépett a teljesen üres szobába.
„Miért nincsenek itt székek? Hát már leülni is tilos?” – fakadt ki dühösen. Erre Jurovszkij hozatott két széket, hogy a cárné és a beteges kisfiú leülhessenek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap