Már a középkori Angkor lakosai is tudhatták, hogy a Föld gömb alakú

Angkorvat: a hinduizmus és a buddhizmus találkozása

A dzsungelben magára hagyott romváros – amelyet az UNESCO 1992-ben vett fel a Világörökség listájára – méreteit tekintve lenyűgöző. A 20. század elején az École française d'Extrême-Orient francia régészei Henri Marchal párizsi építész vezetésével összesen csaknem ezer templomot és szentélyt katalogizáltak, és hozzákezdtek a templomok trópusi növényzettől való megtisztításához egy 200 négyzetkilométeres területen.

A 20. században többször megszakított feltárások során került sor Angkorvat helyreállítására is, amely Angkor legismertebb templomegyüttese. A hozzávetőleg 200 hektáron elterülő, 1113 és 1150 között épült komplexum eredetileg hindu templom volt és Visnu tiszteletére épült, ám a 14. században Buddha-szobrokkal gazdagodott. Felépítéséhez hozzávetőleg 5 millió tonna homokkövet használtak fel, és mintegy 300 000 munkás, valamint 6000 elefánt vett részt az építkezésben.

A puszta számokból is kitűnik, hogy Angkorvat felépítése monumentális vállalkozás volt. A kutatók eleinte úgy vélték, hogy a hatalmas építőanyagokat a Tonlé Szap partjaitól egy csatorna mentén, 35 kilométeres távolságból szállították, majd egy újabb 35 kilométeres szakasz következett, végül a Sziemreap folyó 15 kilométeres részén úsztatták őket – mindezt árral szemben.

Relief Angkorwat egyik falán

Ma már tudjuk, hogy Angkorvat építői a Kulen-hegység lábától induló, s egészen Angkorig vezető csatornákat használták e célra – ez mindössze egy 34 kilométeres útvonal, amely mintegy a harmada a korábban gondolt távnak.

Angkorvat legmagasabb, 65 méteres tornya az istenek otthonának tartott Meru-hegyet jelképezi, amit négy lótuszrügy formájú torony és oszlopokkal alátámasztott fedett folyosók vesznek körül. Magát Angkorvatot egy 5 és fél kilométer hosszú, 190 méter széles, 4 méter mély árok veszi körül, amelyet azért alakítottak ki, hogy stabilizálják a templom alapját, megakadályozva, hogy a talajvíz szintje túl magas vagy túl alacsony legyen.

Angkorvat további érdekessége, hogy a korábbi templomoktól eltérően nem keleti, hanem nyugati tájolású. A templom főkapuja a tavaszi napéjegyenlőség napnyugtája felé néz. Szívében egy központi torony áll, amely egykor a khmerek szimbolikus központját jelentette, s ahol a szekuláris és az isteni hatalom fonódott össze.

Angkorvat falain korábban nem ismert, az űrkutatásban is használt digitális technológia segítségével feltárt festmények váltak láthatóvá. A mintegy 200 – többek között templomokat, lovagló embereket, elefántokat, oroszlánokat, hajókat, illetve a hindu majomistent, Hanumant ábrázoló – festmény nagy részét a terület elnéptelenedése után az Angkorvatba érkező zarándokok hagyták hátra a 15. századtól kezdődően.

Faragott alakok az Angkorthom déli kapujához vezető úton

Ugyan a Kambodzsa jelképévé vált templomot – Angkorvat ábrázolása 1850 óta Kambodzsa zászlajának központi eleme – Visnu tiszteletére építették, pontos rendeltetése továbbra sem ismert. Kérdés, hogy a vietnami csam területek megszállására irányuló harcokban elesett építtető, II. Szurjavarman hamvait itt temették-e el.

Eleanor Mannikka szerint nem véletlen, hogy Angkorvat a 13,41. északi szélességi fokon helyezkedik el, a központi torony kamrájának észak-déli tengelye pedig 13,43 könyök hosszú – Visnu elhelyezkedése a központi szentélyben arra utal, hogy a khmer építők tudhatták, hogy a Föld gömb alakú.

1. A város, amely soha nem szűnt meg
2. Az indákkal benőtt metropolisz
3. Angkorvat: a hinduizmus és a buddhizmus találkozása
4. Amikor az őslények és a papok még együtt éltek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?