Aprópénz a perselybe, papírpénz a bödönbe

A pénzügyi tudatosság útján

A malacperselyek modernkori sikertörténetére egy másik magyarázat az angol nyelv etimológiai útvesztőiben lelhető fel. A közhiedelemmel ellentétben már a középkorban sem a párnacihában vagy a széna alatt tárolták őseink az érméiket, hanem – a fém korabeli drágasága miatt – az edényeket még narancssárga színű agyagból készítették, amelyeket pyggnek hívtak. Az óangol nyelvben az y-t még u-nak, de később már i-nek ejtették, így a pygg-ből idővel pig lett: a malac ezen elmélet szerint csak a nyelv véletlen játékának az eredménye. 

Az évszázadok jótékony feledése során így lett piggy bank – magyarul malacpersely – az eredetileg jelölt agyagkorsókból, és a XIX. századi angol fazekasok az ötletből merítkezve malac alakú perselyek gyártásába kezdtek. Ezzel szemben a skótok már a kora újkorban pirly pigsnek hívták a pénzérméket tároló perselyeket: a pigs az agyagcserép egyik típusa volt, míg a pirly kifejezéssel a pénzérmet „behajító” mozdulatra utaltak.

A malacpersely ugyan az egyik legnépszerűbb, de nem az egyetlen lehetséges „fizikai” módja a spórolásnak. Az I. Erzsébet korabeli, XVI. századi Angliában legfőképpen olcsó, könnyen hordozható, kisméretű Tudor-perselyeket használtak, amelynek elsődleges felhasználási módja a színházi előadások jegyárának gyűjtése volt. Miután mindenki kifizette a belépőt, a perselyt összetörték, a pénzt „kimenekítették”. 

A modernkor pénz- és bankrendszerrel a klasszikus „perselykultúra” csillaga is leáldozott. A jövőhorizont kitágult, a váratlan eseményeknek, az öregségnek és a halálnak való kiszolgáltatottsággal, valamint a kálvinista etika és a kapitalizmus egymásra találásával páratlan spórolási hullám indult el az alacsonyabb társadalmi rétegek körében is. Svájcban már a XVIII. század végén megjelentek a „cselédpénztárak”, míg a XIX. században már nevelőszándék is párosult a pénzügyi tudatosság megteremtésére. 

Svédország, Dánia és Belgium egyaránt az iskolák és a fiatalság felé fordult, az iskolapénztárak vagyona évről évre gyarapodott, ezekhez hozzáférést csak a felcseperedett fiatalok kaphattak. A XX. századi Egyesült Államok már ennél is tovább lépett: automatákon keresztül vásárolhattak a fiatalok „perselyt”, amelynek megtöltése esetén kamatot is fizetett a bank. Itt már nem csak a spórolás eszménye, hanem a célja is fontos tényező lett: kereskedésre buzdították a Wall Street feltörekvő kisbefektetőit, más kérdés, hogy az 1929-es évben a kialakuló világválság miatt a lehető legrosszabb időpontot választották az ügyletek népszerűsítésére. 

Ami Magyarországot illeti, a tudatos takarékosságra nevelés csak megkésve emelkedett a hazai köztudatba, noha a szándék már a reformkor óta fennállt. Ennek fényében nem meglepő, hogy a persely fogalmának etimológiai gyökerei elsődlegesen német eredetre vezethetőek vissza, először pewssely alakban jelent meg, a bukszával együtt a német Büchse/Püchse, illetve a latin Bursa (pénztárca, erszény) szóból származtatják.

Még a XX. században is elterjedt volt a nézet, hogy perselyekbe csak aprópénz kerülhet, a nagypénzeket családi fazékba, bödönbe, befőttesüvegbe vagy párnacihába rejtették. A XIX. század végére Magyarországra is megérkezett a „malacperselykultusz”, az iparművészeti alkotások egy része már ennek mintájára formálódott. A XX. században a polgári malacperselyek porcelánból, a „népiek” mázazott kerámiából készültek: ezek már mind zoomorf alakok voltak, a disznó jellegzetes testrészeivel. 

A XX. és a XXI. század forradalmi változásokat hozott a pénzügy világában is. Miközben a bankolás és ezzel párhuzamosan a takarékoskodás is szinte teljes mértékben áthelyeződött a virtuális térbe – a fizikai széfeknek történelmi léptékkel mérve kevés idő adatott –, a malac és a persely fogalmai nem vesztek ki teljesen sem a nyelvből, sem a kultúránkból. A virtuális tárcákban és nagyvállalatok logójában még ott mosolyog ránk a szerencsemalac, amely mára a pénzügyi tudatosság szimbólumává vált.

Miért tartotta inkább otthon a pénzét a parasztság? Mire gyűjtöttünk az 1980-as években? Hogyan neveltek takarékosságra a porosz királyok? Hány százalék volt a magyarországi takarékbélyegek kamata az ötvenes években? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)

1. A fák gyökereitől a malacperselyig
2. A pénzügyi tudatosság útján

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”