Magyarország utolsó királya otthoni telefonján kérte fel miniszterelnöknek Wekerle Sándort
2023. augusztus 26. 10:35 Kárbin Ákos
102 évvel ezelőtt, 1921. augusztus 26-án hunyt el Wekerle Sándor, az Osztrák–Magyar Monarchia Magyarországának háromszoros miniszterelnöke. Wekerle hosszú politikai pályája során – amely alatt végig következetesen a dualista Magyarország érdekeit szolgálta –, számos reform, törvény, valamint épület jelzi sikeres működésének emlékét. Ezek közül a legismertebbek az aranyalapú valutareform, az állam és egyház szétválasztásának eredményeként megszülető egyházpolitikai törvények, vagy a budapesti Wekerletelep létrehozása.
Wekerle Sándor portréja 1894-ből
Korábban
Életútját meghatározta, hogy nem közgazdász, hanem jogász végzettséget szerzett. Wekerle nem politikusként kezdte karrierjét, ugyanis 1870 októberétől a pénzügyminisztérium különböző osztályain dolgozott közel 17 esztendőn át. Bár a Tisztelt Házban már két alkalommal is felszólalt pénzügyi kérdésekben 1885-ben és 1886-ban, annak csak később lett képviselője.
Polgár a pályán
Tisza Kálmán miniszterelnök, aki egyúttal 1887 februárjától ideiglenesen pénzügyminiszter is volt, vette maga mellé államtitkárnak Wekerle Sándort. Ezzel egy időben indult meg politikai karrierje, ugyanis 1887-tól országgyűlési képviselőnek választották, ezáltal részt vett a törvényalkotó munkában. Tiszához feltétlen lojalitás fűzte Wekerlét, aki ekkor kezdett hozzá az államháztartás egysúlyának megteremtéséhez, valamint élete egyik fő művének előkészítéséhez – az aranyalapú valuta, vagyis a korona bevezetéséhez. Wekerle pályáját 1889 áprilisától mint pénzügyminiszter folytatta.
Ábrányi Lajos: Szapáry Gyula portréja
Tisza visszalépését követően Wekerle Szapáry Gyula gróf kabinetében is megtartotta tárcáját. Erőfeszítései sikert értek el, ugyanis Ferenc József 1892 nyarán szentesítette a valutatörvényeket. Ez a siker hozta meg számára a miniszterelnöki kinevezést, ami különleges eset, hiszen polgári származásúként jutott a magas tisztségbe.
Király a vonal végén
Első kormánya 1892 novembere és 1895 januárja között működött, amelynek a legfőbb feladatát az állam és egyház szétválasztása jelentette. A liberális reformcsomag hosszas harc közepette ugyan megvalósult, úgy mint a polgári házasságkötés, az állami anyakönyvezés, a válás, valamint a felekezeten kívüliség lehetősége. Ugyanakkor a mélyen hívő Ferenc József elveszítette bizalmát Wekerlében, aki így benyújtotta lemondását.
Második miniszterelnöki megbízatását 1906 áprilisa és 1910 januárja között töltötte be. Ebben a ciklusban az egyesült ellenzék élén alakított kormányt, így a koalícióba olyan pártok kerültek, amelyek a kiegyezést ellentétes módon értelmezték. Számos siker és reform ellenére ez a pártfúzió nem bírta ki az idő próbáját, és Wekerle ismét visszavonult.
Wekerle Sándor apósával, fiával és unokaöccsével dánosi birtokán
A világháború közepette Úri utcai otthonában gyakran csörgött a telefon, és a vonal túlsó végén a fiatal uralkodó, IV. Károly kérte Wekerlét, hogy vállalja el immár harmadszorra is a miniszterelnöki pozíciót. Végül lojalitásának köszönhetően ráadta a fejét a Nemzeti Munkapárttal szembeni kisebbségi kormányzásra 1917 augusztusa és 1918 októbere között. A világháború közepette az államalkotó nemzetek egyike sem tudta feltartóztatni a nagyobb nemzetiségek nemzetállami törekvéseit, a Monarchia egyben tartása így Wekerlének sem sikerülhetett.
Ígéretekben nem volt hiány
A kiegyezési tárgyalásokat – a felek ellentétes érdekei miatt – bizonyos szempontból szokták huzavonának is jellemezni. Ausztria és Magyarország közötti alkudozás volt megfigyelhető a vám- és kereskedelmi szerződés, a jegybank szabadalmának megújítása, vagy végül, de nem utolsó sorban az újoncmegajánlás területén. Wekerle a kiegyezést elfogadta, aminek szolgálatába állította életét. A közös és közös érdekű ügyek kezelésének terén meghatározó tapasztalatokat szerzett. A dualizmus fennállása alatt mindvégig támogatta a közös jegybank, az Osztrák–Magyar Bank működését. Asszertív típus volt, vagyis a kiegyezés szellemének megfelelően tárgyalásai során a megegyezést és kompromisszumot kereste.
Wekerle kitűnő munkabírású, jó kedélyű és remek humorú férfi hírében állt. Gyakran olvashatjuk a forrásokban és a vele kapcsolatos munkákban, hogy sok esetben azt mondta, amit a vitapartnerei hallani szerettek volna. Herczeg Ferenc a következőképen írt erről: „Jóízű kicsinylése abban is megnyilatkozott, hogy mindent ráhagyott az emberekre, oda ígért nekik mindent, amit szemük-szájuk kívánt. A csillagokat is az égről. És ha már odaajándékozta a csillagokat, akkor rábeszélte őket, fogadják el a holdat is. A be nem váltott és be nem váltható ígéretekből néha kellemetlenségei lettek, az esetek óriási többségében azonban bevált a rendszere, és végül neki maradt igaza. Emlékszem, gróf Bienerth-Schmerling osztrák miniszterelnök mennyire nevetett, midőn a koalíciós kormány idejében azt kérdezte tőlem Bécsben, mit gondolok, meddig tarthatja magát Wekerle miniszterelnök, és én azt találtam mondani: amíg le nem járnak az ígéretei.”
A szerzőnek 2021-ben jelent meg Wekerle Sándorról szóló monográfiája.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
