„Ölök ha kell! Vagy mégsem?” – így változott a katonák ölési hajlandósága a háborúk során
2018. augusztus 6. 13:02 Gueth Ádám
Korábban
Gyermekeink, a gyilkológépek
Grossman tanulmányaiban és interjúiban rendszeresen támadja az erőszakos videojátékokat és filmeket. Véleménye szerint ezek hasonlóan kondicionálják a játékosokat a gyilkolásra, ahogyan a modern kiképzési módszerek, de a videojátékok nem tanítják fegyelemre felhasználóikat. Az erőszakos médiatartalmak tehát kontroll nélkül végzik el azt a munkát, amit a hadsereg ellenőrzött körülmények között tesz. Grossman példaként hoz fel olyan iskolai lövöldözéseket, ahol az elkövető bár életében először fogott fegyvert, mégis pontos és végzetes lövésekkel volt képes végezni az ártatlan áldozatokkal, amit egyértelműen a „first person shooter” típusú játékoknak tulajdonít.
Grossman állításai természetesen több ponton is támadhatóak. A szakértő ugyanis néha túlságosan nagy szerepet tulajdonít a pszichológiai hadviselésnek és mintha megfeledkezne arról, hogy a háború természetét gazdasági, társadalmi és technikai tényezők is befolyásolják. Az általa hivatkozott felmérések hitelességét (így a Marshall-féle felmérést is) más szakértők és egykori veteránok is támadták. A videojátékokkal kapcsolatban is számos ellentmondásos tanulmány látott napvilágot, melyek közül több éppen ellentétes hatást ír le, mint amit Grossman állít. Grossman ráadásul olyan mészárlásokat is a videojátékoknak tulajdonít, ahol az elkövető egyértelműen pszichopatikus jegyekkel bírt és tettének valószínűleg az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy játszott-e valaha erőszakos játékkal (lásd a norvég tömeggyilkos, Anders Breivik esetét).
Tagadhatatlan viszont, hogy embertársaink megölése semmiképpen sem számít természetes viselkedésnek, így a katonáknál mindenképpen komoly biológiai és morális gátat kell áttörni ennek végrehajtásához. Grossman azt is kiemeli, hogy a modern kiképző módszerekkel ugyan rávehetőek a fegyveresek arra, hogy hatékonyan pusztítsák az ellenséget, de arra nem, hogy ezzel a tudattal nyugodtan éljenek együtt a későbbiekben. A vietnámi háborúban, ahol az ölési hajlandóság már 90% felett mozgott, a hazatért katonák rémálmokról, poszttraumás stresszről és komoly lelkiismereti problémákról számoltak be. Az iraki háborút követően pedig rengeteg egykori veterán követett el öngyilkosságot, mert nem tudott együtt élni a nyomasztó élményekkel.
A szomorú igazság viszont az, hogy hiába van a génjeinkbe kódolva, hiába plántálták belénk a tízparancsolattal az ölés tilalmát, az emberiség újra és újra áttöri saját biológiai és morális gátjait. A modern hadviselés által a gyilkolás sokszor gombnyomásra, rakéták által történik, teljesen személytelenül. Az eredmény pedig még borzasztóbb, mintha kardokkal és lándzsákkal koncolnánk fel egymást...
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap