Létrákra mászva nézték, amint Ferenc József megérkezik a millenniumi ünnepségek megnyitójára

2021. május 2. 09:59 Múlt-kor

„Milyen más volt ma az utczák képe! Az egész város jókedvűen ébredt s nemcsak ünneplő ruhában jártak-keltek az emberek, de ünneplő arczzal is; jókedvűen, boldogan, hogy megérhették ezt a nagy napot” – számolt be a Fővárosi Lapok című kiadvány 1896. május 2. reggeléről, a millenniumi ünnepségek megnyitásának napjáról. Az Andrássy úton létrákból alakítottak ki tribünöket, hogy láthassák az elvonuló hintókat, különösen a királyi család tagjait. Az egész ország díszbe borult, így ünnepelve a magyarság honfoglalásának ezredik évfordulóját.

Korábban

Lázas előkészületek

A dualizmus korszakának nagy gazdasági fellendülése vitathatatlan, de az ország általános állapotáról különböző társadalmi és nemzetiségi csoportok eltérően vélekedtek. Ezeket a feszültségeket ugyan véglegesen nem oldotta fel, de tompítani tudta az 1896-ban megrendezett, Magyarország ezredik születésnapját ünneplő millenniumi eseménysorozat.

A politikai pártok is fegyverszünetet kötöttek erre az időszakra, sőt 1896. április 21-én törvénybe iktatták a honfoglalás évfordulójának megünneplését. Már évekkel korábban elkezdődtek a munkálatok, hogy a jeles esztendő emlékezetes maradjon az ország történetében. A legnagyobb szenzációnak talán a földalatti átadása bizonyult, de egész Budapest az ünnepélyes „leleplezések” zajától visszhangzott. Elkészült a Ferencz József híd (a mai Szabadság híd), az Iparművészeti Múzeum, a Vígszínház épülete, valamint számtalan, reprezentációs célt szolgáló épület és szobor.

Az ünnepség csúcspontja vitathatatlanul a Városligetben, 520 ezer négyzetméteren megrendezett kiállítás volt, amely összesen 240 pavilonnak adott otthont. A kereskedelemügyi miniszter vezetésével egy egész bizottság dolgozott azon, hogy már a megnyitás idejére a hazai és nemzetközi köztudat részévé váljon az Ezredéves Országos Kiállítás. Aktív reklámtevékenységet folytattak, bevonták a sajtót, és népszerűsítették az eseménysorozatot, illetve saját újságokon – a Millenniumi Lapok vagy Millenniumi Újság – keresztül is rendszeresen tájékoztatták az olvasóközönséget a kiállítás előkészületeiről.

1896. május 2. és 3. napján az izgalom tetőfokára hágott: a megnyitót és a másnapján a Mátyás-templomban rendezett szentmisét mindenki lélegzetvisszafojtva várta. A Fővárosi Lapok május 3-i számában a megnyitó napjának történéseit a legapróbb részletekig megismerhetjük.

A főváros már kora reggel ünnepelt: „Milyen más volt ma az utczák képe! Az egész város jókedvűen ébredt s nemcsak ünneplő ruhában jártak-keltek az emberek, de ünneplő arczzal is; jókedvűen, boldogan, hogy megérhették ezt a nagy napot […].” Már reggel hétkor gyülekezett a tömeg, megtelt a város kíváncsi emberek tömegével: aki kilenckor érkezett, azt már gúnyos mosollyal fogadták. Az Andrássy úton néhány leleményes „kapus” kitalálta, hogy létrákból alakít ki tribünöket, hogy a kilátóhelyeket jó áron értékesíthesse az érdeklődőknek. A létrákon túl az épületek minden zugát, valamint a padlástereit is kíváncsiskodók tömege lepte el.

Az előkelő fogatok kilenc órától kezdve vonultak végig a főváros útjain, az utolsó hintóban pedig a királyi pár foglalt helyet: „felséges királyunk oldala mellett újra ott láthattuk a mi fenséges, dicső királyasszonyunkat, a ki áldott, szenvedő szívének anyai szeretetével csügg e nemzeten.” A tudósító elképesztő preczitással számolt be „őfelsége sátráról”, a mára már lebontott Iparcsarnokról, a tribünökről, sőt az összes érkező magyar nemesről, főpapról, a haderő képviselőiről, a királyi családról, de még a külföldi újságírókról is megemlékezett. A királyi előkelőségek díszes ruházatának leírása sem maradhatott el: „Izabella főherczegnő jelent meg, ezüst brokát mantilellal, fekete arabeszkekkel, virágos lila faille szoknyában.”

Mindenki a legszebb ruhájában és ékszereiben érkezett meg, várakozott a Gellért-hegyen eldördülő első ágyúlövésre. Ez a királyi pár érkezését is jelezte, 11 óra 10 perckor gurult be kocsijuk az Andrássy út felől.

következő oldal 1 / 2