Léteztek-e valójában az ókori mítoszok harcosnői, az amazonok?

A nőgyűlölő és a feminista tradíció

A 19. és 20. századi történetírás hozzáállása az amazonokhoz néhol már zavarba ejtő mértékben letér a tudományos magyarázatok útjáról: érvelésük ilyenkor kimerül annyiban, hogy a harcos nők léte egyszerűen lehetetlen, és biztosan van „racionálisabb” magyarázata az ókori mítosznak.

A 19. és 20. század fordulóján nagy népszerűségre tett szert az a magyarázat, amely szerint az amazonmítoszok valóban a görögök idegen népek harcosaival való találkozásaiban gyökereznek, azonban a szóban forgó harcosok valójában férfiak voltak – azaz a görögök egyszerűen félreismerték az ellenséget.

Peter Paul Rubens: Az amazonok harca (1618)

A szakállas görögökkel szemben borotválkozó hettitákra, illetve a gyakran kevesebb arcszőrzettel bíró kelet-ázsiai lovasnomádokra egyaránt rámutattak a kor történészei, mint olyan lovasíjász ellenségre, akiket a görögök nőknek nézhettek.

Az ilyen magyarázatokkal szemben máig tartják magukat az olyan elméletek, amelyek szerint az amazonokról szóló mítoszokat nem konkrét emberekkel való találkozások ihlették, hanem valamiféle társadalmi igény szülte azokat, például a görögök saját patriarchális társadalmi berendezkedésének igazolása.

Sérült amazon ókori szobra

Ez az elmélet azonban olyan szempontból hibádzik, hogy semmiféle látható szükség nem volt arra, hogy bárkit „meggyőzzenek” életmódjuk helyességéről – a környező népek is ugyanígy működtek, a nők pedig alávetett helyzetben voltak, nekik „nem osztottak lapot” a társadalmi kérdésekben.

Megint más elméletek valamiféle korai, matriarchális berendezkedésű társadalomban látják az amazonmítoszok gyökerét, azonban ilyenek létére semmiféle bizonyíték nincs a térségben. Némileg megalapozottabbnak tűnik az egyes istennők kultuszainak hatása, akiket szerte a görög világban nagy tisztelet övezett, azonban szoros kapcsolatot ezek a kutatások sem tártak fel eleddig.

1. A mítoszok
2. Lehetséges jelöltek a valóságból
3. A nőgyűlölő és a feminista tradíció
4. Régészeti leletek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is