Lehetséges, hogy a Húsvét-sziget őslakói teljesen önálló írásrendszert hoztak létre

Moai szobrok, a Húsvét-szigetek legfurcsább látványosságai

Wikipédia / Bjørn Christian Tørrissen / CC BY-SA 3.0 DEED

Egy február elején újonnan publikált tanulmány szerint a Rómában őrzött négy rongorongo tábla közül az egyik a 15. és 16. század fordulójára datálható, ezzel több, mint kétszáz évvel megelőzi az európaiak első, 1720-as érkezését a szigetre.

A Bolognai Egyetem filológusa és a friss tanulmány szerzője, Silvia Ferrara szerint a kutatási eredmények azt az elméletet támasztják alá, miszerint a rongorongo a Rapa Nui szigetlakók eredeti találmánya, mintsem európai hatásra kialakult írás.

Rongorongo fatábla

A bonyolult rongorongo betűk semmilyen módon nem hasonlíthatók az európai karakterekhez, ez is az írásrendszer független fejlődése mellett álló érv. A szakértők véleménye megegyezik arról, hogy egy írásrendszerből való kölcsönzés esetén általában az új rendszer létrehozásánál ragaszkodnak az eredeti írásképhez.

Rapa Nui (ismertebb nevén Húsvét-sziget) majdnem 4000 kilométerre fekszik Chile partjaitól, az első ember 1150 és 1280 között telepedhetett le az eldugott szigeten. Ugyan az európaiak már a 18. század során megvetették lábukat itt, de egészen 1864-ig nem vették észre a helyi betűírást, ami mára csak 27 fatárgyon olvasható. 1869-ben katolikus térítők négy fatáblát küldtek Tahiti püspökének, aki később Európába továbbította azokat.

Ferrara és kollégái radiokarbonos vizsgálatot végeztek négy – egy római apácarend által őrzött –rongorongo írásos fatáblán. A szénizotópos kormeghatározás szerint három fatábla a 18. és 19. században kivágott fákból készült, de a negyedik egészen a 15. század végére datálható.

A szakértő hozzáfűzte, hogy az is elképzelhető, hogy negyedik fatábla alapanyagát a rongorongo megjelenésénél sokkal korábban kivágott „régi fa” adta. Ennek a valószínűsége azonban elég csekély, ugyanis a kivágott fadarabnak kétszáz évig felhasználatlannak kellett maradnia, mielőtt ráírtak.

Az új vizsgálat azt is megállapította, hogy a legrégebbi fatábla anyaga nem a szigeten őshonos fából származik, valószínűleg uszadékfáról van szó.

Rapa Nui régóta híres régészeti rejtélyeiről, ilyenek például a moainak nevezett kőszobrok, vagy a mai napig megfejthetetlennek bizonyuló rongorongo írás.

A rongorongo írás karakterei semmilyen más írásrendszerhez nem hasonlítanak

A filológus szerint négyszáz betűt ismertek fel az összesen 15 ezer fennmaradt rongorongo karakter közül, és egyik sem összekapcsolható más ismert írásrendszerekkel.

A Varsói Egyetem kémikusa, Rafal Wieczorek, aki ugyan nem vett részt a mostani kutatásban, de korábban foglalkozott rongorongo táblákkal, elmondta, hogy az új eredmények nem véglegesek, mégis elég erős érvek szólnak amellett, hogy egy függetlenül kifejlődött írásrendszerről beszélhetünk.

A rongorongo tehát azon kevés írásrendszerek egyike lehet, ami a sumer, egyiptomi és kínai írásokhoz hasonlóan izoláltan jött létre, más írásrendszerek nem befolyásolták kifejlődését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt