Középkori csillagászok feljegyzései vezethetnek a kilencedik bolygó nyomára

Az észak-írországi Belfast városában működő Queen’s Egyetemen egy első hallásra talán szokatlan együttműködés alakult ki: a csillagászok és fizikusok karöltve középkorász és művészettörténész kollégáikkal arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik középkori történeti forrásokban rögzített üstökösészleléseket és ezeket szisztematikusan összevetik a NASA Naprendszerre vonatkozó adataival.

A kutatók reményei szerint eredményeik segíthetnek megfejteni a feltételezett kilencedik bolygóról szóló elméletet is, amelyet 2016 januárjában publikált két kaliforniai csillagász. A teória lényege, hogy a Naprendszer távoli peremén kering egy, a Föld tömegénél mintegy tízszer nagyobb óriásbolygó. Ez a rejtélyes planéta a feltételezések szerint 10-20 ezer év alatt tesz meg egy teljes kört a Nap körül és esetleges létezése - és így gravitációs vonzása - magyarázatul szolgálhat több, Neptunoszon túli égitest keringési pályájában megfigyelhető anomáliára.

A belfasti kutatócsoport első eredményeit, az angolszász-kori Anglia csillagászati ismereteit bemutató interaktív kiállítás keretében prezentálja majd június elején. Azt remélik, hogy munkájukkal ismételten cáfolhatják a “sötét középkorról” szóló vélekedéseket, rámutatva, hogy már a kora-középkor embere is erősen érdeklődött az univerzum működése iránt és, hogy vizsgálataikat következetes tudományos szempontok alapján folytatták.

A kiállításon bemutatják a Nagy Alfréd uralkodása idején, 891-ben rögzített üstökösészlelés történetét, amely a legelső ismert ilyen esemény a Brit-szigetek történelmében. Kiderül az is, hogy az üstököst a korabeli angolszászok “hosszú hajú csillagnak” is nevezték a maga után húzott csóva miatt.

Egy másik jól ismert üstökösészlelést örökítettek meg az 1066-os normann hódítást képeken elmesélő Bayeux-i kárpiton is. Ez az észlelés egyébként a Föld mellett nagyjából 75-76 évente elhaladó Halley-üstökös megjelenését rögzítette az utókor számára.

A kutatás egyik vezetője, Dr. Marilina Cesario szerint az óangol, óír, latin és orosz nyelvű középkori szövegekben rögzített üstökösészlelések csillagászati feldolgozása értékes informéciókat szolgáltat majd a kilencedik bolygóról szóló elmélet kapcsán is, hiszen ha a bolygó valóban létezik, akkor annak gravitációs hatásait ezen üstökösök pályáiban is meg kellene tudnunk figyelni. A belfasti kutatás lehet így az első alkalom, hogy mintegy ezer éves történeti adatok alapján teszteljenek egy modern tudományos elméletet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején