Korántsem csak a romboláshoz értettek a Karthágó örökébe lépő vandálok
2020. november 23. 11:51 Múlt-kor
Korábban
Rettegett kalózok
Bár III. Valentinianus császár 435-ben végül engedélyezte a vandálok számára, hogy több provinciába is legálisan betelepüljenek, Karthágót, Róma első számú gabonaraktárát nem volt hajlandó átadni. Geiserich azonban nem hátrált meg, és 439-ben a kulcsfontosságú várost is – gyakorlatilag harc nélkül – meghódította és kifosztotta.
A Vandál Királyság fővárosa innentől kezdve Karthágó lett. Geiserich igyekezett kihangsúlyozni királyi hatalmát, a többi barbár uralkodótól eltérően olyan pénzérmét veretett, amelyen a saját arcképét tüntette fel.
A vandálok kisajátították a jobb minőségű földeket, az őslakosoknak pedig amellett, hogy meg kellett elégedniük a rosszabbakkal, még adófizetési kötelezettségeik is voltak. A hódítók Karthágó elfoglalása révén jelentős flottaállományra is szert tettek, és meghódították Szicíliát, Korzikát, Szardíniát és a Baleár-szigeteket.
Mindennapossá váltak a Földközi-tenger mentén fekvő területek elleni kalóztámadások, amelyekkel hatalmas károkat okoztak a térségi kereskedelem zavartalanságában érdekelt államoknak.
A Nyugat- és Keletrómai Birodalom kikötőiben is nagyszabású erődítési munkálatok kezdődtek, de a Mediterráneum nagyhatalmai eredménytelenül vették fel a harcot új ellenségükkel szemben. A bizánci hadsereg 440-es évek elején a vandálok ellen vezetett hadjáratai sorra kudarcot vallottak.
Geiserich diplomáciai manővereivel igyekezett megszilárdítani királysága pozícióit, ám előfordult, hogy egyes lépéseivel magára haragította szövetségeseit. Fia, Hunerich a vizigót király, Theoderich lányát vette feleségül, ám Geiserich egy idő után azzal vádolta meg menyét, hogy meg akarja mérgezni, ezért levágott orral és fülekkel küldte vissza apjához. Ez érthetően nem tett jót a vandál-vizigót viszonynak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
