2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kína uralkodói sokáig felváltva tűrték és üldözték a buddhizmust

2022. augusztus 12. 08:58 Múlt-kor

Jecseng, az örök háborúskodás terepe

Az, hogy a buddhizmus Jecseng városában is elterjedt, egyáltalán nem meglepő.

Először is, a város északon feküdt, egy olyan területen, ahol – ahogy arra korábban utaltunk – a politikai vezetés idegen eredetű volt, így sokkal inkább mutatkozott toleránsnak és befogadónak egy külföldről érkező vallás iránt, mint a déli uralkodók; másodszor, Jecseng állandóan a dinasztikus háborúk ütközőzónájában volt, ezért a buddhista tanok biztonságot és megnyugvást kínáltak a háborúskodásba belefáradt népesség számára.

A buddhizmus mindezek ellenére számos ellenzőre talált Jecsengben. 446-ban például az északi Vej-dinasztia uralkodója, Tai Wudi császár parancsba adta, hogy az összes buddhista szerzetest meg kell ölni, a szobrokat pedig el kell pusztítani.

Az ámokfutást egy másik Wudi császár 574-ben folytatta (Északi Csou-dinasztia), a legnagyobb pusztítást azonban kétségkívül a Tang-dinasztiába tartozó, a szerzetesek látványát bevallottan nem bíró, a buddhistákat adóelkerülőknek tartó Vu-cung császár végezte, aki 845-ben 4600 buddhista kolostor és 40 ezer templom lerombolását rendelte el.

„Buddha barbár volt, aki nem beszélte Kína nyelvét és furcsa stílusú ruházatot viselt. A beszédei nem érintették az ősi királyainkat és az öltözködése sem felelt meg a törvényeinknek. Nem értette a kötelességeket (…) sem az apa és a fia szeretetét” – a Tang-kori próza ünnepelt mestere, a konfucianizmus tanait filozófiai műveiben védelmező Han Jü élesen mutatott rá azon jellemzőkre, amelyek végül a buddhizmus vesztét okozták.

Az első üldöztetések óta nem sokat változott a buddhizmust támadók alapvetése a vallást illetően: ugyanúgy idegennek tartották, a másik gyakran hangoztatott ellenvetés pedig az volt, hogy a buddhisták kivonták magukat a társadalomból, de sokakat zavart a templomok és kolostorok gazdagsága és adómentessége is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Jecseng városhoz tartozó területen végzett ásatásA nirvanába lépő, fekvő Buddha, előtte tanítványai. A Paoting-hegyi faragványok részlete, Kína, 12-13. század.Szerzetesek és bodhiszattvák egy 9. vagy 10. századi kínai freskótöredékenA Buddhát barbárnak tartó, Tang-dinasztia kori költő és filozófus Han Jü (768–824) ábrázolása egy 1983-as kínai postabélyegenA Jecsengnél talált Buddha-szobrok egyikének fejeAz egyik legkiemelkedőbb szobor a gyűjteményből: egy lótusz alakú háttér előtt lótuszülésben elhelyezkedő Buddha szobra
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár