Kesztyűje buktatta le, ezért került fogságba a hazaútja során az álruhás Oroszlánszívű Richárd

Álruha és hajótörés

Richárd 1192 októberében kelt útra Akkóból. A legjobb döntés valószínűleg az lett volna, ha egészen az angol partokig hajón teszi meg az utat, mivel egy szárazföldi út – számos ellensége miatt – rendkívüli veszélyeket rejtett magában.

A tengeribetegségben szenvedő, ráadásul korántsem korának legjobb tengerészei közé tartozó Richárd azonban nem volt hajlandó Angliáig hajóval utazni, ezért – egy rövid hajókázás után – a szárazföldön történő hazatérés mellett döntött.

A legenda szerint Richárd hajója a rossz időjárás miatt először Korfun kötött ki. A fogadtatás finoman szólva sem volt a legbarátságosabb: a szigeten tartózkodó kalózok egyből rátámadtak a királyi csapatra, de hamarosan rájöttek, hogy előbb érdemes meghallgatni az Oroszlánszívű ajánlatát.

Az uralkodó egy igen szép összeget ajánlott fel a kalózkapitánynak, ha társaival együtt elviszi őket a Bizánc fennhatósága alatt álló Raguza (ma Dubrovnik) városába. A kalózvezér természetesen nem utasította vissza az ajánlatot.

Richárd búcsút int a Szentföldnek 1192 októberében

Richárd húsz kísérőjével együtt szakállt növesztve, szegényes álruhában, zarándoknak (más források szerint templomos lovagnak) öltözve tette meg a nem teljesen zökkenőmentes, ám végül sikeres utat a dalmát partokig. A szerencsés kalandot a raguzai székesegyháznak tett bőkezű adománnyal hálálta meg Istennek, ez azonban felkeltette a helyi papok gyanúját, szegény zarándokok ugyanis meglehetősen ritkán ajándékozták meg jelentősebb összegekkel az egyházat.

Richárd kíséretével villámgyorsan továbbállt, az isztriai partoknál azonban hajótörést szenvedett. Itt álruhát váltott, és a híres keresztes, Béthune-i Balduin kíséretéhez tartozó kereskedőnek adta ki magát. Szerepét feledve futárt menesztett a helyi kiskirályhoz, Göritz grófjához, hogy biztonságos áthaladást kérjen tőle Balduin számára.

A gyanút fogott gróf egy normann lovagot, Argentani Rogert bízta meg azzal, hogy fogja el a királyt, mivel azt állította, hogy látásból ismeri. A normann lovagon azonban felülkerekedett ura iránti lojalitása, és ahelyett, hogy elfogta volna, segített neki megszökni. Mire a szökést észrevették, a menekülők már messze jártak.

1. A keresztes vitéz
2. Álruha és hajótörés
3. A bosszúszomjas herceg
4. A király váltságdíja
5. A császár hűbérese

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején