Kerékbe törés, tüzes korona és kannibalizmus – 10 brutális kínhalál a középkorból
2017. július 19. 12:39
Korábban
A középkor legszerencsétlenebbül járt embere
A középkor világában viszonylag ritkán találkozunk „humánus” kivégzési módszerekkel, azonban a számtalan kegyetlenebbnél kegyetlenebb módszer között is megtalálhatjuk a legkegyetlenebbet. A középkori Angliában például a korabeli történetírók egyetértettek abban, hogy a felnégyelés és a kerékbe törés a két legszörnyűbb kivégzési módszer. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a törvények szerint a hóhérok ezen két eljárásért számíthatták fel a legmagasabb „eljárásdíjat”.
A felnégyelés valójában egy igen összetett eljárás volt, amelynek csak a legvégén történt meg a halálraítélt testének feldarabolása. Először ugyanis egy lóhoz kötözték a szerencsétlent, akit aztán így vonszoltak el a kivégzés helyszínére, ahol először addig fojtogatták, amíg már majdnem elvesztette az eszméletét, de még mielőtt ez megtörtént volna, akkor kezdődött csak az igazi tortúra. Az elítélt tanúja volt, ahogy a hóhér szépen lassan kibelezte őt és ahogy a szeme láttára elégette a levágott testrészeket és szerveket. Végül „kegyelemképpen” lefejezték, majd négy darabba szelték a holttestet.
A kerékbe törés során a halálraítéltet egy kocsikerékhez (vagy más esetekben egy létrához vagy a földre helyezett kőtömbökhöz) kötözték, majd a hóhér jól helyezett ütéseket mért a végtagok küllők között elhelyezkedő részére. Az ütések így ripityára törték a szerencsétlen karjait és lábszárait, akit aztán – még továbbra is a kerékhez kötözve – egy pózna tetejére erősítve közszemlére tettek és lassú kínhalálra kárhoztattak.
Mindezek után talán nem túlzás kijelenteni, hogy a világtörténelem egyik legszerencsétlenebb embere az a Simon Hannabert volt, akit 1302-ben előbb kerékbe törtek, majd a fentebb ismertetett eljárás szerint fel is négyeltek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
