Kalandos úton kerültek elő egy eddig elveszettnek hitt Tóra töredékei

A kristályéjszakán – 1938. november 9-én – felgyújtott görlitzi zsinagóga Tórájából származó töredékeket és azok titkát egy evangélikus lelkész őrizte meg több mint fél évszázadon át, majd a közelmúltban átadta a városnak.

„Most jó kezekben vannak, senki sem fog óvatlanul bánni velük” – mondta el a DPA-nak Uwe Mader lelkész.

Octavian Ursu polgármester azt ígérte, hogy a leltárba vétel és a tudományos feldolgozás után a 300 évesre becsült pergamentöredékeket a nyilvánosságnak is bemutatják.

A görlitzi zsinagóga Tóra tekercséből kivágott pergamendarabokat az utolsó pillanatban mentették meg a tűztől a felgyújtott templomban. A lelkész szerint nem tudni, ki volt a megmentő, a töredékeket egyszer csak valaki az apja, egy rendőrnövendék kezébe nyomta.

Édesapja egy ügyvéd tanácsára átadta a töredékeket egy lelkésznek, mondván nála nagyobb biztonságban lehet a történelmi emlék. A lelkész özvegye 1969-ben adta át az ereklyét a fiatal Uwe Madernak, és arra kérte, hogy őrizze meg a titkot.

A leendő rendőrségi lelkész – mint elmondta – úgy vigyázott a kézírásos pergamenekre, mint a szeme fényére. Bizalmatlan volt, mert a korabeli NDK, a kommunista Kelet-Németország politikája is ellenséges volt, ezért úgy érezte, hogy feltétlenül titokban kell tartania a töredékek ügyét.

Uwe Mader eleinte hivatali szobájában, tapétatekercsek között rejtette el, később, az újraegyesítés után egy ajándékba kapott rendőrségi fémszekrénybe zárta el a pergameneket, a szekrény kulcsát pedig állandóan magánál tartotta.

A lelkész mostanra úgy érezte, hogy a zsinagóga és a görlitzi társadalom fejlődése miatt ideje megtörni hallgatási fogadalmát, és átadni az ereklyét a városi archívumnak.

Vége a bizalmatlanság korának – jelentette ki Mader, aki elmondása szerint szorosan figyelemmel kísérte a görlitzi társadalom fejlődését, különösképpen a zsinagógáét, amely a pusztulás évtizedei után restaurálva, kulturális fórumként nyílt meg újra idén júliusban.

A görlitzi zsinagóga az egyetlen Szászországban, amely a tűz ellenére túlélte az 1938-as pogromot. A Tóra eltűnt, eddig azt hitték, hogy teljesen elégett a tűzben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"