Jól megfértek egymás mellett az ellentmondások a középkori ember elméjében

Mit gondoltak a hatalomról és az egyenlőségről?

Mára a társadalmi egyenlőség koncepciója általánosan elfogadottá vált, de a középkorban ez közel sem volt így. Az alapvető egyenlőtlenségek a természetes rendből fakadtak, és pont ezért érinthetetlenek voltak.

A születés határozta meg, hogy a három társadalmi réteg – vagy ahogy akkoriban hívták őket, rend – közül ki hova tartozott: az imádkozók, vagyis a papság, a harcolók, vagyis a fegyverforgató arisztokraták, illetve a dolgozók, vagyis mindenki más közé. Angliában mindegyik rend tagjainak megöléséért előre megszabott vérváltságot („wergild”-et, szó szerint „ember-pénzt”) kellett fizetni. Egy úr halála 1200 shilling büntetést ért; egy paraszt 200-at.

A nemesség, a papság és a harmadik rend hármas felosztása a természet rendjének része volt

A kora középkori urak még inkább voltak harcosok, mint földesurak. Pont azért kapták földjeiket a királytól, hogy a hadjáratokban támogatást nyújtsanak neki. Bertran de Born, a 12. századi lovag-trubadúr éneke szerint „Tetszik nekem húsvét körül / a virágkeltő friss idő […] s nagy az én örvendezésem, / ha szép sorokba gyűlve már / ló és lovag próbára vár […] s mivel sok vérzik s holtra vál, / sok ló is gazdátlan nyihál”.

A lovagok egy nemzetközileg elfogadott viselkedési kódexet követtek, amely megkövetelte, hogy nemesen viseljék magukat. A gyakorlatban ez azonban legtöbbször csak a rangban hozzájuk hasonlóakkal szemben valósult meg. Amikor Eduárd angol trónörökös, a hírhedt Fekete Herceg 1370-ben kifosztotta a francia Limoges városát, több ezer egyszerű embert gyilkoltatott le, köztük nőket és gyerekeket is. Az elfogott francia lovagokkal azonban értékes foglyokat megillető tisztelettel és udvariassággal bánt.

Az erőszak ilyetén megnyilvánulásai mellett nehezen érthető, hogy a középkori társadalmak hogyan nem fulladtak parttalan viszálykodásba. A rend fenntartásához látszólag legalábbis isteni segítség kellett. Az uralkodók koronázási ceremóniája pont ezt a segítséget volt hivatott biztosítani: az új királyt a papokhoz hasonlóan szent olajjal kenték fel, hangsúlyozva ezzel isteni jogát az uralkodáshoz.

A lovagok leginkább a hasonszőrűekkel voltak lovagiasak

Az angol feudális rendszer végének kezdetét egy másik isteni közbeavatkozás hozta el. Az országban pusztító fekete halál olyan mértékű munkaerőhiányt okozott, hogy a jobbágyok fizetést követelhettek maguknak, és oda költözhettek, ahova csak szerettek volna. A lenézett harmadik rend belekóstolhatott a szabadságba.

1. Valóban a kereszténység uralta az életüket?
2. Hogy álltak a szexhez?
3. Mit gondoltak a hatalomról és az egyenlőségről?
4. A tudományban vagy a mágiában hittek?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról