Így védte meg Nyugat-Magyarország határait a Rongyos Gárda
2018. augusztus 28. 11:53 Csernus Szilveszter
Korábban
A felkelés utóélete
A nyugat-magyarországi felkelés sikeres volt: az osztrák csendőrök nagyjából hetente próbálták meg „átvenni” a területet, csendőralakulataikkal be-betörve, minden alkalommal sikertelenül. A kis háború a török végvári időkhöz volt hasonlítható: a csatározások mellőzték a kegyetlenkedéseket, sőt az ellenséges sebesülteket és foglyokat „lovagias” bánásmódban részesítették. A harcoknak egy hónap alatt körülbelül háromszáz halottja volt. De nem csak a Rongyos Gárda gyászolt: a csehszlovák annexió elől Sopronba kerülő Erdészeti Akadémia hallgatói saját egységükben harcolva az áldozatok egyötödét adták.
Az antant további felszólításait követően Prónay Pál kikiáltotta a független Lajtabánságot (október 4.), ami már a magyar kormányzatnak is sok volt. Az olasz közvetítésnek köszönhetően létrejött Velencei Egyezmény (október 11-13.) pedig eldöntötte: Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazás fog dönteni. Az első hónapfordulóját sem megélő Lajtabánság IV. Károly második visszatérési kísérletét követően életképtelennek bizonyult. Horthy személyes győzködése és az irreguláris katonáknak adott ajánlat - miszerint ha leteszik a fegyvert, beléphetnek a honvédségbe, ám ha továbbra is ellenállnak, kötél vár rájuk - után Prónay serege is olvadni kezdett. Így 1921 novemberében az osztrák állam végre rátehette kezét a három zónára, ahonnan a magyar alakulatok kivonultak. A népszavazásra ítélt terület pedig antant megszállás alá került december 12-ére.
A soproni népszavazás eredménye közismert. A felkelés, majd annak „folytatása”, a Lajtabánság pedig maga Bethlen szerint is hozzájárult a Trianonhoz képest előnyös rendezéshez. Sőt az utókor szerint megmutatta: talán egy hasonló jellegű eseménysorozat más határvidéken alkalmas lett volna további határkiigazításokra is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap