Így jött létre Budapest – a magyar főváros az ókortól napjainkig

Modern hatások a két világháború között

Bár a két világháború közötti politikai-társadalmi berendezkedés nem kedvezett a baloldali gyökerű modernizmus mozgalmának, a német Bauhaust, a francia Le Corbusier-t vagy az olasz római iskolát követő építészek és urbanisták az időszak végére fokozatosan egyre nagyobb hatást gyakoroltak a városfejlődésre. Előbb csak a budai hegyvidék elegáns villái közt jelentek meg a lapos tetős, modern épületek, de később egyre több belvárosi bérház épült a modernizmus formai jegyeivel.

Az időszak legnagyobb hatása a budapesti városképre, hogy a szűk, sötét és levegőtlen gangos bérházak helyett az újonnan kiépülő városrészek – elsősorban az Újlipótváros és a Lágymányos egy része – körülépített tömbökkel, hatalmas, zöld belső udvarokkal valósultak meg. Meghatározó modern középületek ugyanakkor csak elenyésző számban épülhettek.

Lakásépítés az államszocializmus alatt

A II. világháború bombázásai és Budapest ostroma hatalmas károkat okozott a városnak. Az újjáépítés első üteme után, 1950-ben jött létre a már évtizedek óta tervezett Nagy-Budapest, a fővároshoz csatoltak 7 környező várost, 16 községet és három településrészt. Miután alábbhagyott a Rákosi-korszak erőltetett iparosítási láza, egy évszázados probléma, a budapesti lakásínség megoldása felé fordulhatott a figyelem.

A hatvanas évek közepére az is nyilvánvalóvá vált, hogy hagyományos építésmódokkal nem lehet az országszerte szükséges egymillió lakást belátható időn belül felépíteni, így az iparosított lakásépítés lett a következő két és fél évtized fő technológiája.

A főváros kiszolgálására négy házgyár létesült, amelyek segítségével előbb a Budapesthez csatolt települések elmaradottnak tekintett, falusias beépítésű központjai helyén építettek panel-lakótelepeket, majd később az egykori Kis-Budapestet és a környező falvakat elválasztó zöldsáv beépítése is megkezdődött a helyhiány és a gazdaságosabb zöldmezős beruházás miatt.

Bár a mennyiségi lakásproblémát a 80-as évek végére lényegében sikerült megoldani, a tervgazdaság szorításában alacsonyan tartott lakásnormák és a régi városrészek felújításának elmaradása miatt új, minőségi lakásprobléma jött létre.

Dezurbanizáció és metropolisz-térség

Ahogy a gulyáskommunizmus vége felé a gebinezésnek és a maszekolásnak köszönhetően mind többek számára adódott lehetőség megtakarítások felhalmozására, egyre többek igénye lett, hogy a belső városrészek évtizedek óta minden karbantartást nélkülöző, lerobbant gangos bérházaiból és az ekkorra presztízsüket veszített lakótelepekről kiköltözzenek az elővárosok zöldövezeteibe és a környező települések családi házaiba. Ez a folyamat a rendszerváltás után még jobban felgyorsult, miközben a külső, ritkábban lakott területek alacsonyabb színvonalú szolgáltatást nyújtó tömegközlekedése és a környező településeket ellátó, elsősorban közúti, buszos helyi közlekedés nem volt képes tartani az iramot a városfejlődéssel.

Így, miközben a városközpont körüli belső lakózónák kiürültek, és csak a szegényebb, alacsony mobilitású lakosság maradt bennük, óriásira duzzadt a fővárost körülvevő agglomeráció. Ez a dezurbanizációs folyamat lényegében máig tart. Ezért elengedhetetlen, hogy Budapest és várostérsége egységes fejlesztési koncepció szerint, összehangoltan válaszolhasson a XXI. század kihívásaira.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.

1. Már a rómaiak is
2. Buda az egyesítés előtt
3. Modern hatások a két világháború között

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején