Így buktak el az iráni sivatag ősi városai

Társasjáték és animációs rajz

Az előzőekből is látszik, hogy a kereskedelem lehetett az a hajtóerő, amely naggyá tette a „leégett várost”. A környező vidéken ugyanis ón-, ólom-, és rézbányák voltak, valamint a városon keresztül vitték nyugatra az afganisztáni türkizt. De találtak itt a Perzsa-öbölből származó kagylót és Indiából behozott kalcedont is.

Nemcsak nyersanyagot, hanem félkész- és késztermékeket is feltártak, attól függően, hogy miként akarták továbbadni. A Hindukusból származó lazúrkövet nagy tömbökben hozták a városba, majd kisebbekre vágva vitték tovább Mezopotámiába. A Földközi-tenger partján fekvő Ebla városában több mint ötven kilogrammnyi ilyen feldolgozatlan darabot találtak.

Sor-i-Szoktha házai

Egy ekkora városban a textilipar is nagy jelentőségre tett szert. Fából készült orsók és textilfésűk kerültek elő, és néhány jól megőrződött textiltöredéket is sikerült találni.

A gyapjúból készült maradványok igen fontosak, tekintve, hogy ebből az időszakból szinte csak a régészeti feltárásokról ismert darabokból alkothatunk képet az ókor e fontos iparágáról. A gesztenyebarna- és bézsszínű textilmaradványok a város több pontján előkerültek, míg az egyik sírkamrában egy faliszőnyeg kis részlete maradt fent az utókor számára.

Érdekesség, hogy az egyik legrégibb játékot szintén Sor-i-Szoktha városából ismerjük. Egy ébenfa tábla és néhány folyami kavicsból faragott dobókockából áll az a játék, amelyhez hasonló Ur városából is előkerült, és amely vélhetően a mai ostábla valamelyik változatához állhatott közel.

A kerámiaedények közül említésre méltó az a darab, amelyen egy ugráló kecske látható, és amelyet a régészek a világ legelső animációs céllal készült rajzának tartanak.

1. Az „üres sivatag” ősi városai
2. Amikor a „leégett város” még állt
3. Társasjáték és animációs rajz
4. A fémmegmunkálás ókori központja
5. Néhány száz rabló…
6. Az iráni városok bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése