Így átkozták meg a könyvtolvajokat a középkorban

2015. szeptember 23. 08:29

A középkorban még egészen mást jelentett egy könyvet birtokolni, mint manapság. Míg a 21. században már könnyedén pótolható egy elveszett mű, a középkor századai során nagyon kellett figyelni, hogy ne lopják el a sokszor éveken át írt, kézzel sokszorosított könyveket. Ha máshogy nem ment, a tulajdonosok megátkozták a kéziratok eltulajdonítását megkísérlő potenciális tolvajokat.

Korábban

Kerékbe törés és szemkivájás

Marc Drogin 1983-ban megjelent Anathema! Medieval Scribes and the History of Book Curses (Átok reá! Középkori írnokok és a könyvátkok története) című munkájában kifejti, hogy a középkori kéziratokban gyakran szerepelt egy néhány soros átok, amellyel a munkát eltulajdonítani vagy szándékosan megrongálni igyekvő gazembert figyelmeztették, hogy tettük könnyen isteni büntetést vonhat maga után. Ha a tolvajt elkapták, a kiátkozástól a kivégzésig számos büntetésre számíthatott. Szerencsére több száz ilyen átok maradt meg az utókor számára. Íme néhány közülük:

1. Egy 1172 körül keletkezett Bibliához az írnok a következő kedves kiegészítést fűzte:

„Ha bárki eltulajdonítja ezt a könyvet, halállal lakoljon; süljön meg egy serpenyőben; ragadja el a betegség és a láz; törjék kerékbe és akasszák fel. Ámen.”

2. Egy 13. századi, Vatikáni Múzeumban őrzött munkához mellékelt átok esetében a végére lendült bele igazán az írnok:

Elkészült a könyv, ím, lesd,
De nehogy kritikával illesd,
Ki a kódexet elcsenni meri,
Krisztus kegyét veszítheti
Ki ellopni merészeli,
Átkozott halálát leli,
Ki elorozni nem restelli,
Szemét könnyen elvesztheti!

3. Egy másik egyházi hivatalnok úgy érezte, nem elég a latin nyelv szókészlete, hogy kifejezze a könyvtolvajok iránti megvetését, ezért latin-német keveréknyelven írta meg a következő átkot:

E könyvhöz nincs másnak joga, csak nekem,
Ha nem hiszed, lapozd fel: ott a nevem,
Ha mégis megpróbálod ellopni,
Torkodnál fogva fognak fellógatni,
Hollók gyűlnek majd tetemed felett,
Hogy tövestül tépjék ki átkozott szemed,
És mikor fájdalmad üvöltésbe fojtod,
Emlékezz: megérdemled sorsod.

4. Egy 13. századi angliai átok:

„Ez a könyv wigmore-i Szent Jakab [plébánia] tulajdona. Ha bárki ellopja vagy rosszindulatúan törli ezt a bejegyzést, hogy eltulajdoníthassa [a könyvet] a fent jelölt helyről, kössék az egyházi kiátkozás rabláncai. Ámen. Úgy legyen. Úgy legyen. Úgy legyen.”

5. A párizsi Simon Vostre 1502-ben írt hóráskönyve (laikus imakönyve):

Ki ellopja e könyvet egy éjjel,
Kívánom: testét disznók szaggassák széjjel,
Esküszöm: szívet kegyetlenül kitépik,
S testét a Rajna mentén vonszolják végig.

következő oldal 1 / 2