Így akarta Hitler eltörölni a föld színéről Londont

2015. november 27. 17:38

A V-3 nevű csodafegyvert a német tudósok annak érdekében fejlesztették ki, hogy a náci Németország a segítségével megtorolja a német városok szőnyegbombázását, és adott esetben megfordítsa a háború menetét. Bár végül egyetlen lövedéket sem lőttek ki London felé, egy, a csodafegyver hatástalanítására tett kísérlet John Fitzgerald Kennedy bátyja, Joseph Kennedy Jr. életébe került.

Korábban

A csodafegyver építési munkálatai szinte teljesen homályba vesznek, mivel az ezalatt keletkezett iratok és fényképek túlnyomó része elpusztult. A hatalmas V-3 ágyúkat egy óriási észak-franciaországi (Mimoyecques-ben található) bunkerkomplexumban gyártották. Az eredeti koncepció szerint segítségével percenként akár egy lövedék is a mintegy 165 km-re fekvő Londonba csapódhatott volna. Becslések szerint egy lövedék másodpercenként mintegy 1500 kilométeres sebességgel száguldott volna az angol főváros felé. A huszonöt darab, 50 fokos szögben London felé fordított, egyenként 130 méter hosszú ágyúcsőben egy különleges, újabb és újabb töltéseket elindító módszerrel (amelynél nagyon fontos volt az időzítés) gyorsították volna fel a lövedéket. A fejlesztés során azonban számos technikai probléma merült fel, amelyeket sohasem oldottak meg, és a szakértők szerint a koncepció eleve hagyott kívánnivalót maga után.

A szövetségesek mindenesetre mindent elkövettek a csodafegyvernek helyt adó bunkerkomplexum lerombolása érdekében. Az amerikaiak azt tervezték, hogy egy „drónnal” (egy távirányítású, 12 tonna robbanóanyaggal megrakott nehézbombázóval) megtámadják a mimoyecques-i létesítményt, a projekt azonban balul sült el. Joe Kennedy Jr. pilótát, a későbbi amerikai elnök bátyját, valamint Wilford Willy másodpilótát azzal bízták meg, hogy 1944. augusztus 12-én egy B-24 Liberator fedélzetén közelítsék meg a bunkert, majd miután elérték a megfelelő magasságot, és jó irányba állították a gépet, ugorjanak ki belőle. A tervek szerint innentől kezdve egy másik, nem messze szálló repülő vette volna át az irányítást a gép felett. Kennedyék gépe azonban 20 perccel a felszállás után, Blythburgh felett váratlanul felrobbant.

Kennedy és társa halálának körülményeit több évtizeden át homály fedte, nemrég azonban kiderült, hogy a bomba élesítési mechanizmusa során fellépő meghibásodás – bizonyos alkatrészek túlhevülése – okozta a tragédiát. A hiba kijavítására tett minden próbálkozás csak tovább rontott a helyzeten, és a bomba végül idő előtt felrobbant. Mint kiderült, a küldetés – és így a két pilóta halála – hiábavaló volt. A szövetségesek nem tudták, hogy a létesítmény egy 1944. július 6-án bombatámadásban már gyakorlatilag elpusztult. Nyolc Tallboy bombát dobtak le a komplexumra, amely ennek következtében helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A területet 1944. szeptember 5-én végül 3. kanadai gyalogos hadosztály foglalta el.