Igencsak kalandosan telt az 1848-as szabadságharc a férfiruhában harcoló Lebstück Máriának

Katonából asszony

Lebstück a tiroliak kötelékében további érdemeket is szerzett: a kápolnai csatában három császári vérteslovas (kürasszír) egyszerre vette üldözőbe, ő pedig egy fűzfa mögé bújva egyikőjüket, majd fegyverét újratöltve másikukat is lelőtte, mire a harmadik elmenekült. Mivel az esetnek szemtanúi is voltak, így Dembiński tábornok az arany kardbojt mellett alhadnagyi kinevezéssel is megjutalmazta.

Miután egy majorlak ostromát követően sebesülten eltávolodott egységétől, a huszárok közé állt, ahol – annak ellenére, hogy nem rendelkezett sok tapasztalattal a lovaglásban – megállta a helyét. Olyannyira beillett a huszárok közé, hogy előfordult, hogy ő maga is udvarolt lóhátról a lányoknak.

Képességei elismeréséül őt bízták meg egy lőporszállítmány védelmével, amelynek Szolnokról kellett eljutnia a Görgei által ostromolt Komárom alá. Habár útközben elhagyták őt az ellenséges rajtaütéstől félő kísérői, ő új társakat toborzott, és sikeresen teljesítette a feladatot. Az eset nyomán főhadnaggyá nevezte ki Mészáros Lázár hadügyminiszter.

Buda bevételekor „Lebstück Károly” beleszeretett egy tüzérparancsnokba, Jónák József őrnagyba, akinek kedvéért hátrahagyta az egyenruhát, és „visszavedlett” asszonnyá. Ebből azonban nem sokkal később gondja származott: egy táncvigalomban más tisztek felismerték, és dezertőrként börtönbe vetették, ahol a halálbüntetés várt rá.

Végül újdonsült férje magánál Kossuth Lajosnál eszközölte ki Lebstücknek a kegyelmet, amelyet azonban azzal a feltétellel kapott meg, hogy visszatér a szolgálatba. Pest feladását követően a folyamatos visszavonulás jutott osztályrészül a seregnek, s idővel Lebstück és férje is fogságba estek.

Amikor az aradi börtönben kiderült, hogy a fogoly valójában nő, és ráadásul terhes, szállást foglaltak neki a városban, majd gyermeke, Jónák Pál megszületése után a férjet is kiengedték a fogságból arra az időre, ameddig a gyermek keresztelője tartott. Jónák Pálnak két tüzérkáplár volt a keresztapja.

Miután – immár női ruhában – többször áthelyezték gyermekével együtt, Lebstücköt a horvátországi Sziszeknél engedték szabadon. Innen Zágrábba tért vissza családjához, ahol császárhű bátyja igencsak megorrolt rá, és a város lakói is többször rátámadtak az utcán. Végül maga Jelačić bán tiltotta meg bárminemű bántalmazását, hangsúlyozva, hogy a helyieknek inkább büszkének kellene lenniük a vitéz asszonyra.

Jónák Józsefet időközben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, így felbontotta Lebstückkel kötött házasságát. Az asszony újból férjhez ment, ezúttal Pasche Gyulához, akitől született egy lánya, Antónia.

A család egy ideig Komáromban élt, azonban előbb második férje, majd a tőle született gyermek is elhunyt, ezt követően Lebstück Pestre költözött 1880-ban. Újpesten, a Csokonai utca 4. szám alatt élt, és itt is halt meg 1892. május 30-án.

1. Lányból katona
2. Katonából asszony

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe