Horogkereszt a Korán felett – muszlimok Hitler szolgálatában I. rész

Disznók a mecsetben és papírmasé Korán

A keleti fronton azonban más volt a helyzet. A krími és észak-kaukázusi muszlimok már a 19. század vége óta szemben álltak a központi hatalommal, az ellentétek pedig a bolsevikok hatalomra kerülésével még inkább kiéleződtek. Sztálin idejében a területen élő muszlim népesség soha nem látott politikai és vallási üldöztetésnek volt kitéve. Az iszlám irodalmat cenzúrázták, a saría törvénykezést betiltották, az iszlám közösségek tulajdonát pedig rekvirálták. A mecseteket és minareteket kisajátították, vörös zászlókkal díszítették fel, és gyakran még disznók is beengedtek a szent falak közé. Nem csoda, hogy a Kaukázust és a Krímet elfoglaló német hatóságok nem szalasztották el az iszlám védelmezőjeként beállítani magukat.

Ewald von Kleist tábornagy, az A hadseregcsoport főparancsnoka arra biztatta tisztjeit, hogy tekintsék partnernek a muszlimokat. „A német hadseregcsoportok közül az A jelzésű nyomult előre a legtovább. Az iszlám világ kapujában állunk. Tetteinkről és viselkedésünkről Iraktól Indián át egészen Kína határáig értesülni fognak. Folyamatosan tisztában kell lennünk tetteink és tétlenségünk hosszú távú hatásaival” – figyelmeztette von Kleist tisztjeit. Erich von Manstein hasonló parancsokat fogalmazott meg a Krímben. Hírhedt 1941. november 20-i parancsában, amelyben a „zsidó-bolsevik rendszer egyszer és mindenkorra” történő kiirtására szólított fel, egyben felhívta tisztjei figyelmét, hogy bánjanak jól a muszlim lakossággal.

A németek elrendelték a mecsetek, imaházak és medreszék újjáépítését, és engedélyezték a vallási ünnepek megtartását. A németek gyakran együtt ünnepeltek a muszlimokkal. Az 1942-ben az észak-kaukázusi Kiszlovodszk városában a ramadán végén tartott Íd al-fitr ünnepségre magas rangú Wehrmacht-tisztek is ellátogattak. A németek az ellenségtől szerzett fegyverekkel és Korán-példányokkal kedveskedtek a muszlimoknak. A dísztribün mögött még egy hatalmas, szent szövegekkel díszített papírmasé Koránt is felállítottak. A Korán mögött egy fából készült birodalmi sas, valamint egy horogkereszt díszelgett.

A Krímben a németek még iszlám közigazgatást is bevezettek, amelynek keretében ún. muszlim bizottságokat állítottak fel. A háború előrehaladtával azonban a német tisztek is egyre hűvösebben viselkedtek a Szovjetunió muszlim lakosságával, akik számára nyilvánvalóvá vált, hogy nincs esély a függetlenedésre. A német közkatonákat egyébként sem készítették fel megfelelően a muszlimokkal való helyes bánásmódra, és a náci propagandánk a Szovjetunió lakosait alsóbbrendűnek bélyegző szólamai hatására nem minden esetben viselkedtek megfelelően a muszlim népességgel. Amikor pedig a szovjetek visszafoglalták a területeket, a németekkel való kollaborációval vádolták, és tömegesen deportálták a muszlimokat.

A második részt itt olvashatják.

1. 300 millió mohamedán barátja
2. Akikre nem vonatkozott a faji diszkrimináció
3. Disznók a mecsetben és papírmasé Korán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók