Hogyan szorította ki Sztálin a hatalomból Trockijt?
2018. december 6. 11:30 Múlt-kor
Korábban
Eltitkolt végrendelet
Lenint 1922 májusában, majd decemberben szélütés érte. Sztálin ezt kihasználva jelentős kádercseréket hajtott végre, és intézkedéseinek köszönhetően létrejött egy utasításait feltétel nélkül, engedelmesen követő pártapparátus.
A gyengélkedő Lenin még 1922 decemberében megfogalmazott egy – végrendeleteként is értelmezhető – levelet a pártkongresszusnak. „Sztálin elvtárs főtitkárként mérhetetlen hatalmat összpontosított a kezében, és nem vagyok biztos benne, hogy mindig kellő körültekintéssel fog tudni élni ezzel a hatalommal” – áll a levélben. A feljegyzéshez 1923 januárjában egy kiegészítést is fűzött: „(…) azt javaslom az elvtársaknak, fontolják meg Sztálin leváltásának lehetőségét, és helyére más személy kinevezését.”
Lenin 1923. február végén-március elején megtudta, hogy Sztálin a feleségét is leteremtette egy alkalommal. Válaszul levelet írt a főtitkárnak, amelyben figyelmeztette, hogy minden kapcsolatot megszakít vele. Sztálin iránti bizalma teljesen megingott.
A bolsevik vezér 1923. március 10-én újabb szélütést kapott, és a titkosrendőrségi jelentéseknek köszönhetően Sztálin tudta, hogy Lenin halála csak idő kérdése. 1924. január 24-én, Lenin halálának napján Trockij a Kaukázusban pihent, betegségéből lábadozott. Sztálin – egészségi állapotára való hivatkozással – lebeszélte arról, hogy részt vegyen a temetésen. Amíg Lenint végső nyugalomra helyezték, Trockij a grúziai Szuhumi nevű fürdőhelyen élvezte a napsütést. Sztálin mindeközben megkezdte az egykori vezér személye körüli kultusz kiépítését. Petrográdot Leningrádnak nevezték át, sok városban Lenin-emlékművet állítottak, holttestét pedig bebalzsamoztatták, és egy mauzóleumban helyezték el. A bolsevik vezért szentnek kijáró tisztelet övezte, amely alkalmasnak bizonyult a vallásos paraszti tömegek spirituális szükségleteinek kielégítésére.
Trockij csak 1924 májusában, a XIII. pártkongresszusra tért vissza Moszkvába. Sztálint hidegzuhanyként érte, amikor az egyes delegációk előtt felolvasták Lenin végrendeletét. A küldöttek többsége azonban jobban félt a becsvágyó Trockijtól, mint a halk szavú grúztól. A kongresszus így kézfeltartással megszavazta, hogy a főtitkárt meghagyják hivatalában, és a „végrendeletet” ne olvassák fel az egész pártkongresszus előtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap