Hogyan nézett ki Bécs Hitler alatt?

A Bécs - a hatalom gyöngyszeme című kiállítás 455 építészeti elképzelést mutat be mintegy négyezer dokumentum, fotó, filmrészlet, tervrajz segítségével. A tárlat annak jár utána, hogy Bécsnek a náci Németország valóban alárendelt szerepet szánt-e, hiszen az ipari, infrastrukturális és építészeti elképzelések arról tanúskodnak, hogy az osztrák fővárosra a birodalom bástyájaként tekintettek, és azt akarták, hogy Európa nyugati és keleti része között a város közvetítse a német kultúrát.

A kiállítást Klaus Steiner gyűjteménye alapozta meg. Az 1943-ban Salzkammergutban született építész és várostervező 1961 óta végez kutatásokat a témában. A szakember az osztrák építészet történetének 1934 és 1945 közötti, tudományosan még fel nem dolgozott korszakát szerette volna bemutatni. Steiner szerint nem lehet nemzetiszocialista építészetről beszélni, inkább azt kell vizsgálni, hogy a politika, a térrendezés és az építészet miképpen hatottak egymásra. Megjegyezte: ebben az időben kvalitásos tervek is készültek, egyebek mellett - ha megvalósult volna -, már akkor kész metrórendszere lett volna az osztrák fővárosnak.

http://www.thegap.at/

Az elmúlt hetven évben születtek tudományos munkák a nemzetiszocializmus ausztriai történetéről, azonban építészetileg még nem dolgozták fel a témát. Ez az első tudományos bemutatása a hitleri idők bécsi építészeti terveinek, az építészet történetéből még hiányzott ez a fejezet, úgy tettek, mintha nem történt volna meg - hangsúlyozta Dietmar Scheiner, az Építészeti Központ igazgatója.

Ingrid Holzschuh kurátor szerint a kiállítás csak az első lépés egy téma tudományos feldolgozásában. A nyilvánosság számára immár elérhető dokumentumok eddig leginkább a fiókban kallódtak, mert az építészek a megbélyegzéstől való félelmükben nem merték elővenni azokat, esetleg meg is semmisítettek egyes dokumentumokat.

A náci rezsim nagybirodalmi politikája Európát a német hatalmi törekvések szolgálatába akarta állítani. Bécset Kelet Hamburgjává és a Délkelet kapujává akarták tenni, az osztrák fővárosnak vezető szerepet szántak az iparban - főleg a textiliparban -, továbbá kulturális intézményeit, a mozikat, a filmstúdiókat, a koncerttermeket és a színházakat propagandaeszközként kívánták használni.

http://www.thegap.at/

A náci állam tervei közé tartozott, hogy a Ringstrassét a Dunán át meghosszabbítsák, és a híres bécsi út épületeit a hatalom szimbólumává tegyék. Építeni akartak egy hatalmas Walther von der Vogelweide emlékművet a Döblingben található Leopoldsbergen, és Baldur von Schirach-ról, a Hitlerjugend vezetőjéről elnevezett szabadidőközpontot akartak létrehozni az Öreg-Dunánál. Az építészetet egyéb propagandacélokra is fel akarták használni, így a Hősök terét és a Városháza teret hatalmas felvonulási térré akarták változtatni, tervezték az Alsó Belvedere néprajzi múzeummá alakítását és egy hatalmas népcsarnok létrehozását.

Az ehhez szükséges technikai infrastruktúrához bővíteni kívánták a vasút-, autópálya- és kikötőhálózatot, valamint a pályaudvarok és Aspern repterének modernizálását tervezték. 1939-től a birodalom szűkítette az építésre szánt kereteket, a háborúra koncentrált és elsősorban légvédelmi építkezéseket folytatott.

A kiállítás nem kronológiai sorrendet követ, hanem témák szerint mutatja be a náci terveket, és röviden kitér a pozsonyi, prágai és krakkói átalakítások terveire is, azonban hogy ezekben volt-e szerepe osztrák építészeknek, az még nem tisztázott. A kiállítás címe arra utal, hogy Hitler 1938. április 9-én a bécsi Városházán tartott beszédében a birodalom gyöngyszemeként emlegette Bécset, ezzel is utalva az osztrák főváros átépítését célzó nagyszabású tervekre.

Az augusztus 17-éig megtekinthető kiállítás ideje alatt kísérő rendezvényekre is sor kerül. Április 11-én szimpóziumot rendeznek, amelyen történészek és néprajzkutatók is foglalkoznak a témával. A május elejére szervezett kerekasztal-beszélgetés az építészet politikában betöltött szerepét vizsgálja, május végén pedig az Osztrák Filmmúzeum és az amerikai Holokauszt Múzeum filmjeinek segítségével idézik fel a korabeli városképet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban