Hogyan lett Laosz a világ legtöbbet bombázott országa?

Beavatkozások sorozata

Laosz történelmében a hidegháború előtt is leggyakrabban a környező országok machinálásai játszották a főszerepet. A mai ország előfutárának tekinthető az 1353-ban Pagnafangum által létrehozott Lan Szang („millió elefánt”) királysága volt.

Eme állam első uralkodója vezetésével fennhatósága alá hajtotta a mai Laosz területének nagy részét, valamint a mai Vietnám egyes területeit és a mai Thaiföld északkeleti részét.

Pagnafangum uralma alatt jelent meg Laoszban a mai lakosság 60%-a által követett théraváda buddhizmus, valamint a korabeli Khmer Királyság (a mai Kambodzsa területén) kultúrájának más elemei is.

Az évszázadok során a helyzet sokat változott, és többször került a mai ország területe teljes egészében idegen (elsősorban thai) uralom alá. A mai Laosz, bár népessége többségét a lao népcsoport adja, meglehetősen sokszínű ország, amelyben számos különféle kultúra és nyelv van jelen.

A terület 1893-ban vált a több francia gyarmatot egyesítő Indokína részévé, amely egységes francia fennhatóságú tömbként a fontos kereskedelmi útvonalat jelentő Mekong folyó feletti irányítást szavatolta az európai nagyhatalom számára.

A második világháború során különös helyzet állt elő Indokínában: a Harmadik Birodalommal kollaboráló, vichyi székhelyű francia kormányzat beleegyezésével japán csapatok szállták meg a gyarmatot, amely azonban francia adminisztráció alatt maradt.

A helyzet 1945-ben változott meg, amikor Franciaország felszabadítása nyomán a japánok megszüntették a francia irányítást, és saját kezükbe vették.

Japán néhány hónappal későbbi kapitulációját követően Indokína-szerte felszínre törtek a függetlenségi mozgalmak, és Laoszban is létrejött a rövid életű Lao Isszara („Független Laosz”) Phetszarath herceg vezetésével.

Ezt – a többi hasonló térségbeli kezdeményezéssel együtt – a visszatérő franciák 1946-ban felszámolták, azonban a gyarmat felett nem tudták újból megszilárdítani hatalmukat.

1954-ben a Ho Si Minh vezette Viet Minh gerillamozgalom döntő győzelmet aratott a franciák felett Ðiện Biên Phủ-nál, a júniusi genfi konferencia keretében pedig megtörtént a volt gyarmat négy független országra történő felosztása.

Az egyezményt az Egyesült Államok nem írta alá, mivel attól félt, a francia befolyás nélkül Délkelet-Ázsia hamarosan egészében kommunista fennhatóság alá kerülhet.

1. A semlegesség kijátszása
2. Beavatkozások sorozata
3. Polgárháború és intervenció
4. Bombázni a dzsungelt
5. „Air America”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése