Hogyan keltek fel időben az emberek az ébresztőóra feltalálása előtt?
2018. november 6. 17:06 Múlt-kor
Korábban
Borsóköpködők
A 17. és 18. századra az önfegyelem háttérbe szorult – már ami a koránkelést illette –, miután elterjedtek az első házi ébresztőórák. Ezek az úgynevezett „lámpásórák” voltak, amelyek belül elhelyezett súlyok mozgatásával ütöttek meg egy csengőt, amely felébresztette az alvó személyt. A 19. században aki a brit városi lakosság köréből megtehette, „felkopogót” alkalmazott – olyan embert, aki egy hosszú bottal addig ütögette reggel a megbeszélt időpontban ablakukat, amíg fel nem ébredtek. Egyes „felkopogók” egyszerű fúvócsöveket is készítettek, amelyekkel borsókat lőttek kuncsaftjaik ablaküvegének. Ezeket az emberi órákat az 1930-as és 1940-es évek folyamán váltották fel az immár olcsóbban elérhető ébresztőórák.
Jó dolog azonban, hogy napjainkban ennyire rájuk hagyatkozunk? Jackson szerint nem feltétlenül. Az a tény, hogy manapság a hétvége egyik fontos programpontja a későig alvás, „arra utal, hogy az embereknek több időt kellene az alvásra szánniuk a hétköznapokban – korábban kellene lefeküdnünk, de nem tesszük” – mondta. Ehelyett későbbig és többet dolgozunk, mint korábban bármikor, estéinket pedig a televíziók, laptopok és mobiltelefonok töltik ki. „Az alvás nem élvez elsőbbséget” – mondta Jackson, „így nincs igazán más választásunk, mint ébresztőt használni.”
E tekintetben Handley szerint a történelem szolgálhat néhány tanáccsal. A kora újkori források alapján úgy tűnik, az emberek ekkoriban igen nagy értéket tulajdonítottak az alvás jótékony hatásainak. „A jó alvás szerves része volt az egészségmegőrzési rutinjuknak” – mondta.
Az éjszaka igen szertartásos része volt a napnak: az emberek altató hatású növényi italokat fogyasztottak, nyugtató illatú virágokkal tömték ki párnáikat, és meditáltak vagy imádkoztak lefekvés előtt, esetleg olyan monoton, de kikapcsoló tevékenységet gyakoroltak, mint a hímzés. Ha tanácsot kellene megfogadnunk a múltban élt emberektől, Handley szerint a legfontosabb az lenne, hogy „helyezzük vissza az alvást 24 órás ciklusunk középpontjába! Becsüljük nagyra és leljük kedvünket benne. Ez a legjobb dolog, amelyet az ember saját magáért tehet.” Ráadásul így az ébredés sem lenne annyira nehéz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.