Hideg, precíz kivégzés helyett tíz perces vérfürdő útján gyilkolták meg a cári családot a bolsevikok

Az ítélet: halál

Az első világháború Oroszország számára katasztrofális következményekkel járt. Odaveszett 3,3 millió katona, illetve civil, és újabb milliókat fenyegetett az éhhalál veszélye a megszakadt ételutánpótlás miatt. Az ország széthullott, Miklós cárt 1917. március 15-én lemondatták és Szibériába szállították. Lenin nyolc hónappal későbbi hatalomra kerülését követően házi őrizet alá helyezték a világ leggazdagabb dinasztiájának tartott, az orosz trónon 304 év óta ülő Romanov-családot.

Miután a kitört polgárháborúban a cárhoz hű, franciák, angolok és amerikaiak által is támogatott seregek egyre nagyobb területeket foglaltak el, a bolsevikok úgy döntöttek, hogy a Romanovokat biztosabb helyre, az Urálon túli Jekatyerinburgba vitetik. 1918 nyarára a „fehérek” mintegy ötven kilométerre közelítették meg a „cári rezidenciát”, ezzel a lépéssel azonban önkéntelenül is halálos veszélybe sodorták az uralkodót és családját.

Az Uráli Szovjet tagjai, akik Miklós cárért és családjáért feleltek, nem hittek abban, hogy Jekatyerinburg városa sokáig tartható volna. Aznap egyetlen kérdés volt napirenden: határozni kell a cár sorsáról. Az ellenforradalmárok semmiképp sem szabadíthatták ki a bolsevikok első számú osztályellenségét, mert akkor könnyen hős vált volna belőle. Úgy vélték, a családot és azokat a szolgákat, akik úgy döntöttek, hogy velük maradnak, ki kell végezni.

E döntéssel 11 embert ítéltek halálra: a cárt, a cárnét, Alekszej koronaherceget, a négy, 17 és 22 év közötti hercegnőt, az udvari orvost, a szakácsot, egy írnokot és a cselédlányt. Filip Goloscsokin hadügyi komisszár azonnal Moszkvába utazott, hogy Lenin jóváhagyását kérje. A szovjet vezérnek azonban nem volt ideje arra, hogy a Romanovok sorsáról töprengjen, ugyanis egy közelgő moszkvai felkelés kitörését próbálta megakadályozni. Goloscsokin július 3-án este érkezett meg Moszkvába, és arra számított, hogy – az ügy komolysága okán – rögtön bebocsátást nyer Leninhez. Nem így történt.

Négy nappal később a komisszár kénytelen volt beletörődni, hogy dolgavégezetlenül kell hazatérnie. Nem találkozott Leninnel, aki továbbra sem volt hajlandó jóváhagyni az Uráli Szovjet döntését és egyre csak a peres eljárásról üzengetett. Már épp indult volna, mikor valami váratlan dolog történt: Jakov Szverdlov, Lenin jobb keze hívatta magához.

A találkozó rövid ideig tartott. Szverdlov higgadt maradt, és kimondta a kimondhatatlant: ha Jekatyerinburg elesik, a cárnak meg kell halnia. Szomorú szemekkel nézett Goloscsokinra, és így szólt: „Elvtárs, ha képes megszervezni egy pert, legyen. Ha nem, nos, tudja jól, az mit jelent.” Ezekkel a szavakkal utazott Goloscsokin vissza Jekatyerinburgba. Pontosan értette a célzást.

1. Az ítélet: halál
2. Itt az idő
3. Rémálommá váló káosz
4. Vissza a pokolba

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról