Heves vita lángolt fel Oroszországban Borisz Jelcin 1991-es tevékenysége körül

A szóváltást Alekszandr Ruckoj volt orosz alelnök robbantotta ki az esemény évfordulóján azzal, hogy a Moszkovszkij Komszomolec című napilapban a hétvégén megjelent interjújában kijelentette Jelcinről: „Hogy lehet kivételes bátorságnak nevezni a háromnapos ivászatot és az amerikai követségre menekülés többszöri kísérletét?”

Nyilatkozatában Ruckoj azt állította, hogy ő maga akadályozta meg a két hónappal korábban Oroszország elnökévé választott Jelcin megszégyenülését, és ő szervezte meg a parlament épületének védelmét is. Beszámolója szerint az elnök jóváhagyása nélkül, az élete kockáztatásával repült el a Krímbe az ott elszigetelt Gorbacsovért.

Az elmondottakra reagálva Alekszandr Korzsakov, Jelcin testőrségének parancsnoka az RBK orosz gazdasági napilapnak hétfőn azt mondta, hogy Jelcin nem akart az amerikai követségre szökni, noha a diplomáciai képviselet többször menedéket ajánlott neki. Korzsakov az állította, amikor azt mondta az elnöknek a parlament több tucatnyi páncélos által körbevett épületében, hogy az út csak a törvényhozás épületének pincéjébe vagy pedig az onnan 200 méterre lévő követségre vezethet, Jelcin, mint mondta, az előbbit választotta, mert „az övéivel akart maradni”. A volt testőr szerint az elnök a puccs idején a feszültség miatt nem evett és nem ivott, „csak teát, kávét fogyasztott, és megittunk egy pohárka konyakot”.

Ruszlan Haszbulatov, az orosz legfelsőbb tanács (parlament) volt elnöke, ugyancsak az RBK-nak hétfőn azt állította: Jelcin őt magát is arra akarta rábeszélni 1991 augusztusában, hogy meneküljön vele az Egyesült Államok nagykövetségére. Haszbulatov közölte, hogy Ruckoj tőle tud a néhai elnök szökési tervéről.

Az elhangzottak mérlegeléséhez érdemes tudni, hogy a Moszkvában három évvel később, 1993 októberében kirobbant fegyveres hatalmi harcban Ruckoj és Haszbulatov, illetve Jelcin a barikád két ellenkező oldalán állt.

Ljudmila Tenel, a jekatyerinburgi Jelcin Központ vezérigazgató-helyettese hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva „szégyentelen hazugságnak” nevezte Ruckoj állításait, azt hangsúlyozva, hogy Jelcin az akkori események részvevői és újságírók egybehangzó állítása szerint bátor magtartást tanúsított. Elismerte, hogy az elnöki biztonsági szolgálat mérlegelte Jelcinnek az amerikai követségre menekítését, de az érintett ezt határozottan elvetette.

1991. augusztus 19-re virradó éjjel a Szovjetunió több, Gorbacsov reformpolitikájával és az új szövetségi szerződés tervezetével elégedetlen vezetője létrehozta az úgynevezett Rendkívüli Állapot Állami Bizottságát (GKCsP), amely megpróbálta elmozdítani a szovjet elnök-pártfőtitkárt a hatalomból.

Az államcsíny-kísérlettel szembeni ellenállás élére Jelcin és az orosz szovjetköztársaság vezetése állt. Az elnök olyan rendeleteket írt alá, amelyek a GKCsP létrehozását puccskísérletnek minősítették, és amely a szövetségi hatalom szerveit, beleértve az erőszakszervezeteket az orosz államfőnek rendelte alá.

A végjátékot az augusztus 21-én hajnalban az orosz parlament épületénél kirobbant, három halálos áldozatot követelő lövöldözés jelentette. A Krímben kiszabadított Gorbacsov augusztus 22-én érkezett vissza Moszkvába, ám a puccs idején megállíthatatlanul elkezdődött a Szovjetunió széthullása.

A Jurij Levada Független Elemzőközpont múlt héten közzétett felmérése megállapította, hogy az oroszok 53 százaléka szerint az 1991-es „augusztusi puccs” idején se Jelcinnek, se a GKCsP-nek nem volt igaza. Tíz százalék az elnöknek, 13 pedig a zendülőknek adott igazat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát