Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat

Hol van Kleopátra sírja?

Marcus Antonius és Kleopátra királynő tragikus szerelmének története évezredek óta magával ragajda az emberiséget. A széles körben ismert történet szerint az ellensége, Octavius által aratott fényes győzelem után a római hadvezér a kardjába dőlt arra a hírre, hogy kedvese öngyilkos lett.

Kleopátra azonban ekkor még élt, csupán a már megépült sírjában rejtőzött el: miután Antoniust is idehozták, a férfi Kleopátra karjaiban lehelte ki lelkét. Ezt követően maga a királynő is önkezével vetett véget életének, a legnépszerűbb változat szerint az egyiptomi kobra, avagy áspis – a fáraók egyik jelképe – harapása által.

A párt ezt követően Octavius parancsára mumifikálták egyiptomi szokás szerint, és együtt helyezték őket örök nyugalomra. Ahogy 16 évszázaddal később William Shakespeare írta: „Ily ritka párt nem zárt magába sír / E föld szinén!”

Kleopátra sírja így hát évszázadok óta a történelem legizgalmasabb rejtélyei közé tartozik. Ha valóban olyan grandiózus építmény volt, mint amilyennek a római források leírják, mindenképpen a nyomára bukkantak volna a szakértők Alexandria régészeti leletanyagában – ez azonban máig nem történt meg.

Megjegyzendő, hogy Alexandria jóval kevésbé vonzó célpontja a régészeti kutatásoknak, mint Egyiptom jóval korábbi emlékei, és a történelmi város kutatását megnehezíti, hogy Kr. u. 365 óta egy katasztrofális szökőár miatt jelentős része mintegy 7 méterrel a Földközi-tenger felszíne alatt fekszik. A legtöbb szakértő szerint Kleopátra sírja is itt lehet, az egykori uralkodói palotakomplexum részeként.

2006-ban mindennek ellenére úgy tűnt, közel az áttörés: a nagynevű régész, Záhi Havássz – aki akkoriban Egyiptom Legfelsőbb Régiségügyi Tanácsának főtitkára volt – bejelentette, hogy Kleopátra sírját megtalálták a Taposiris Magna nevű romváros Ozirisznak (a halál és az újjászületés istenének) szentelt templomában, Alexandriától 50 kilométerre nyugatra. Érdekes módon a szakember a későbbiekben tagadta, hogy ilyen kijelentést tett volna.

Nem ő végezte ugyanis a kutatást Taposiris Magnánál: az egy lelkes dominikai ügyvédnő, Kathleen Martínez tisztje, aki a mai napig ásatásokat végez a helyszínen csapatával. Másfél évtizednyi keresés után azonban az előkerült több száz tárgyi lelet – köztük cseréptárgyak és emberi maradványok – ellenére Martínez és csapata nem talált semmiféle titkos királysírt, amely Antoniust és Kleopátrát rejtené. Az ügyvédnőnek mindazonáltal továbbra is meggyőződése, hogy Antonius és Kleopátra Taposiris Magnánál nyugszanak.

Ha valaha mégis megtalálják Kleopátra végső nyughelyét, annyi bizonyos, hogy a felfedezés alapjaiban rengeti majd meg a régészet és az ókorkutatás világát – jobban, mint akár Tutanhamon fáraó sírjának felfedezése tette 1922-ben.

1. Kik építették Stonehenge-et – és miért?
2. Járhattak római katonák Kínában?
3. Hol van Kleopátra sírja?
4. Mi történt pontosan a Franklin-expedícióval?
5. Miről szól a Voynich-kézirat?
6. Hol lehet Jézus holtteste?
7. Hol töltötte utolsó perceit Amelia Earhart?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt