Hét legendás magyar sors Trianon után
2024. június 4. 20:20 Múlt-kor
A trianoni katasztrófa minden magyar számára nagy törést jelentett, azonban különösen igaz volt ez a békediktátumban megállapított határokon túl élő, illetve oda kötődő honfitársaink esetében. Voltak köztük művészek és politikusok, akik befolyásukkal próbáltak alakítani a helyzeten, és voltak köztük olyanok is, akik az igazságtalan béke elszenvedését követően váltak tetteikkel híressé. Az alábbiakban hét híres magyar sorsot mutatunk be. Hogyan élték meg ők a békét, és hogyan alakította az későbbi életüket?
Bánffy Miklós, Salkaházi Sára, Dsida Jenő
Korábban
Áprily Lajos (1887–1967)
A későbbi József Attila-díjas költő és műfordító, Jékely Zoltán édesapja Brassóban született, iskoláit Parajdon, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron végezte, majd 1909-től Nagyenyeden tanított.
Tanárként kezdte publikálni verseit is, emiatt vette fel az Áprily álnevet 1918 tavaszán. Költeményeit több erdélyi lap megjelentette, és tagja volt az országos Kisfaludy Társaság mellett az Erdélyi Irodalmi Társaságnak és a marosvásárhelyi székhelyű Kemény Zsigmond Társaságnak is.
Áprily Lajos
A trianoni békét követően is tevékeny szereplője maradt az erdélyi irodalmi életnek, 1923-tól franciát is tanított. 1926-tól Kolozsváron oktatott, ettől az évtől rendezték Marosvécsen az erdélyi magyar írók találkozóit is, amelyek első alkalmain részt is vett.
1929-ben nagy megrendülést váltott ki Budapestre költözése, itt tíz éven át a Baár-Madas Leánynevelő Intézetet igazgatta, azonban több alkalommal is visszalátogatott Erdélybe.
1943-ban a zsidótörvények elleni tiltakozásképpen nyugdíjba vonult, és a Visegrád melletti Szentgyörgypusztán telepedett le.
Hosszú ideig csak fordított, az 1950-es években kezdett el újra verseket kiadni. Három nappal nyolcvanadik születésnapja előtt hunyt el a hárshegyi szanatóriumban.
Költészete mellett kitűnt számos különböző nyelvről (főként német, orosz és román) végzett műfordításaival is, amelyek e műfaj remekei közé tartoznak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály 16:05
- A világ legrosszabb üzletét kötötték meg az oroszok Alaszka eladásával 15:05
- Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok 09:05
- Amerika-ellenes tevékenységgel is megvádolták Arthur Millert tegnap
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa” tegnap
- Ármány és szerelem a Fehér Házban – megjelent a Múlt-kor extra őszi különszáma tegnap
- Luxus a tengeren – Pihenés az úszó szállodákban tegnap
- Műfajteremtő lett a hippikultúrát bemutató Hair musical tegnap