Az ágyú szája előtt vagy az elefánt talpa alatt – hét kegyetlen kivégzés a múltból
2020. március 31. 10:50 Kulcsár Ádám
Korábban
Máglyán elégetés
A máglyahalálnak igen hosszú története van, amely egészen a Kr. e. XVIII. századig nyúlik vissza. Már Hammurapi törvényoszlopán is megjelent: a gyújtogatók kapták büntetésként, és azok, akik vérfertőzést követtek el az anyjukkal. Az ókori Egyiptomban a házasságtörő nők és a szüleiket meggyilkoló gyermekek bűnhődtek a lángok között.
Az ókori Rómában sem volt ismeretlen ez a büntetés, „legnépszerűbb” mégis a középkorban volt. Ez a fajta kivégzési lehetőség még a legkönyörtelenebbeket is gyakran megbotránkoztatta, hiszen az élet kioltásának különösen kegyetlen módja volt. Az elítéltet egy oszlophoz kötözve tűzifahasábokra állították, amelyeket a hóhér meggyújtott.
A hazaárulásért, szexuális deviancia miatt, eretnekségért vagy boszorkányság vádjával elítélt áldozat többféleképpen veszíthette életét. Ha a lángok magasra csaptak, a fogoly halálát az égési sérülések okozták, ám ez ritkábban történt így, a többség valószínűleg füstmérgezés következtében hunyt el.
A leghíresebb máglyán elégetett személyek: a boszorkányság vádjával elítélt Jeanne d’Arc, Husz János és Giordano Bruno. Az újkorban jelentősen csökkent a máglyahalálra ítéltek száma, s az utolsó hivatalos európai égetésre valószínűleg 1835-ben, német területen került sor. Azonban a XX. század sem múlt el máglyahalál nélkül: az 1990-es években Észak-Koreában számos tábornok végezte úgy, mint egykor a boszorkányok.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.