Hét híres jóslat a történelemből
2018. december 13. 12:59 Múlt-kor
Korábban
Méhéből a Messiás
Joanna Southcott, az önjelölt próféta eredetileg metodista hívő volt, később arra a meggyőződésre jutott, hogy természetfeletti hatalommal rendelkezik, és ő a Jelenések könyvében (Jel. 12:1-6) említett asszony: „És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, ki a napba volt felöltözve, és lábai alatt volt a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona, aki terhes vala, és akarván szűlni, kiált vala, és kínlódik vala a szűlésben.” Southcott azt állította, hogy 1814. október 19-én az ő méhéből fog megszületni a Messiás, amely a világvége kezdetét fogja jelölni. Ez azért sem lett volna csekély dolog, mivel az asszony akkor már 64 éves volt. A világ nem pusztult el, de Joanna két hónappal később meghalt. Követői egy bizonyos ideig megtartották a testét abban a reményben, hogy feltámad. Végül azonban át kellett adniuk a hatóságoknak, mert bomlani kezdett.
A mozgalom ugyanakkor nem ért véget a prófétaasszony halálával, több mint százezer követőjének lelkesedése még a század végén sem csökkent. Southcott hátrahagyott egy próféciáival teli faládát, s kikötötte: csak nemzeti krízis idején és kizárólag 24 anglikán püspök jelenlétében lehet azt kinyitni. Hívei mind a krími háború, mind az első világvégés éveiben könyörögtek az egyháznak a láda kinyitásáért, sikertelenül. 1927-ben egy vonakodó főpap jelenlétében végülis kinyílt „Pandóra szelencéje”, amelyben jelentéktelen papír fecniket, egy lottószelvényt és egy pisztolyt találtak. Követői természetesen azt állították, hogy nem az eredeti dobozról van szó, s azóta is érkeznek a megkeresések az anglikán püspöki kar felé, hogy közösen nyissák ki a dobozt, amelyet elvileg a Panacea Társaság titkos helyén őriznek. Egyébként Joanna azt is megjövendölte, hogy az ítélet napja 2004-ben fog eljönni, amelyre a világ csak akkor tud felkészülni, ha belekukkantanak a szelencéjébe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap