Hazug gyilkos vagy férfiakat megszégyenítő amazon volt a legendás Vörös Erik lánya?
2019. május 1. 13:31 Múlt-kor
Korábban
A társait megmentő harcos
A Vörös Erik-sagában Freydis nem követ el hasonló cselszövéseket, azonban itt is rendkívüli agresszivitásról tesz tanúbizonyságot. Ebben a történetben egy Thorfinn Karlsefni által vezetett expedíción utazik Vinlandra, azonban csak egyetlen helyen kerül említésre – amikor egy éjszaka az alvó izlandiakra támadnak az őslakosok, akiket ők a „skræling” („sikoltó”) névvel illetnek. A saga szerint az izlandiak ottlétük alatt szinte folyamatos konfliktusban vannak a helyiekkel, akik óriási számbeli fölényben vannak.
A szóban forgó éjszakai támadás során a „skrælingok” egy katapultszerű eszközt is bevetnek, amilyenhez hasonlót Thorfinn és emberei még sohasem láttak, így pánik lesz úrrá rajtuk. A saga szerint egyedül a nyolc hónapos terhes Freydis az, aki harcolni akar, és meg is rója társait: „Miért rohantok el ilyen értéktelen lények elől, miközben bátor férfiakként számomra úgy tűnik, lemészárolhatnátok őket, mint megannyi marhát? Adjatok nekem egy fegyvert! Tudom hogy jobban harcolnék bármelyikőtöknél.”
A férfiak azonban nem hallgatnak Freydisre, aki ezért egy elesett izlandi, Snorri Thorbrandsson kardját markolja fel, és szembeszáll az őslakosokkal. Ruháját kibontva felfedi fél mellét, és azt a kard lapjával ütögetve félelmetes csatakiáltást hallat, amitől a „skrælingok” harci kedve elillan, és visszaszaladnak csónakjaikhoz. Thorfinn Karlsefni és a többiek azonban nem dicsérik meg Freydist, inkább elítélik viselkedését, a szerencsének tudva be akciója sikerét.
A történészek és irodalomtudósok körében egyaránt megoszlanak a vélemények arról, miért ábrázolják két eltérő módon Freydist a sagák, ezért több elmélet is létezik. Sokan a Grönland-sagában nagyobb keresztény befolyást sejtenek, és a korabeli egyház nőkkel szemben igen mostoha hozzáállásának visszhangját látják a csaló és hazug Freydisben, míg a Vörös Erik-sagában ábrázolt karakter többségük szerint több, korábbi legendában feltűnő harcos nő („skjaldmær”) vegyítésének tekinthető. Kétségtelen mindenesetre, hogy Freydis Eiriksdóttir méltó lánya volt édesapjának, a legendásan önfejű Vörös Eriknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap