Gyilkos szoknyák és halál szakállfésülés közben – az életveszélyes 19. századi divat
2016. október 25. 16:30
Korábban
A habzó szájú művirágkészítő
Az arzént mindenhol meg lehetett találni a viktoriánus Nagy-Britanniában: gyertyákban, függönyökben és tapétákban is – írja James C. Whorton, a The Arsenic Century: How Victorian Britain Was Poisoned at Home, Work, and Play című könyv szerzője. Mivel szép, élénkzöld színt kölcsönzött az anyagoknak, különféle ruhák, kesztyűk, cipők és a nők által hajba tűzve is szívesen viselt, valamint lakásdíszként is előszeretettel használt művirágok készítéséhez is felhasználták.
A nők az általuk hordott hajkoszorúktól sokszor kiütéseket kaptak, de a higannyal készült kalapokhoz hasonlóan az arzénos ruhadarabok és kiegészítők is azok számára jelentettek igazi veszélyt, akik készítették azokat. 1861-ben például egy 19 éves művirágkészítő, Matilda Scheurer – akinek a munkájához az is hozzátartozott, hogy arzéntartalmú porral szórja be a virágokat – halála előtt vonaglott, hányt és habzott a szája. Az epéje zöld volt, csakúgy, mint a körmei, de még a szemfehérje is zöldes árnyalatúra váltott. A boncolás során arzént találtak a gyomrában, a májában és a tüdejében is.
Scheurer halála a közvélemény figyelmét is felhívta az arzén veszélyeire. A British Medical Journal című szaklap például arról írt, hogy az arzéntartalmú öltözéket viselő nők „elég mérget hordoznak a szoknyájukban ahhoz, hogy minden hódolójukat megöljék, akikkel egy fél tucat bálteremben találkozhatnak”. Az 1800-as évek második felében a hasonlóan túlzó állítások hozzájárultak ahhoz, hogy a közhangulatot a zöld halálos árnyalata ellen fordítsák.
Ennek hatására a skandináv országokban, Franciaországban és Németországban betiltották az arzén ruhaanyagokhoz történő felhasználását (a briteknél nem). Elizabeth Semmelhack, a torontói Bata Shoe Museum kurátora szerint a szintetikus színezékek megkönnyítették az arzén használatával történő szakítást. A divatnak azonban manapság is vannak veszélyei. 2009-ben Törökországban betiltották a farmerek homokfúvással való koptatását, mivel a dolgozóknál a szilikózis nevű tüdőbetegség alakult ki a homok belélegzésétől. Ilyenkor azonban sok vállalat inkább egy másik országba telepíti a gyárát, ahelyett, hogy beszüntetné az effajta tevékenységet: az Al Jazeera például tavaly írt arról, hogy a kínai gyárakban továbbra is homokfúvással koptatják a farmereket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
- Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- Kilencszáz nap rémálom – 80 éve ért véget Leningrád ostroma
- Nem hiába kapta a „Lucky” becenevet a jég hátán is megélő New York-i maffiavezér
- Bizalmatlansággal és németbarátsággal kellett megküzdenie a II. világháborúból kilépni akaró miniszterelnöknek
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.