„Filozófuskirály” a zsarnok apa árnyékában: a művészlélek és reálpolitikus II. (Nagy) Frigyes 

Az ember

Zsenge korától kezdve arra ítéltetett, hogy „törött személyiséggel” éljen. Frigyes 1712-ben született, mindössze kétéves volt, amikor édesapja örök csendre intette, mondván a férfiak nem sírhatnak. Édesanyja, hannoveri Zsófia Dorottya igazi művészlélek volt, egy francia nevelőnővel együtt támogatta Frigyest, hogy ellensúlyozzák édesapja zsarnoki befolyását. 

A trón várományosát kifejezetten érdekelte az irodalom és a zene. Eleinte szépirodalommal – versekkel – foglalkozott, majd kora előrehaladtával már inkább államtörténeti munkákat írt. Emellett kifejezetten tehetséges fuvolaművész vált belőle.

Édesapja, a katonás jellemű, „káplárkirálynak” gúnyolt I. Frigyes Vilmos Berlin utcáin járva saját dolgozó népét is ellenőrizte, és ha nem volt elégedett, ütlegelt. Eltökélt szándéka volt megszabadítani fiát a művészet „káros” befolyása alól: ha kellett, könyveket dobott a kandallóba, fiát pedig nyilvánosan megalázta és megverte tévelygéséért. Zenetanárát az ifjú Frigyes egy ízben a szekrénybe bújtatta az uralkodó haragja elől.

A trónörökös 18 évesen megelégelte a kegyetlen bánásmódot, és szökést kísérelt meg Angliába. 1830 azonban nem a szerencseéve volt: édesapja elfogatta, katonaszökevényként pedig a bíróság elé citálta. Az uralkodó az eredetileg kiszabott büntetést enyhének találta, ezért a szökés szervezőjét halálbüntetésre ítélték, a fiatal trónörökösnek pedig végig kellett néznie bajtársa lefejezését.

Frigyest másfél évig Küstrinben tartotta fogva kemény kezű édesapja, ezután hivatali munkára kényszerítette, ahol az engedelmességet és a szorgalmat kellett megtanulnia. Felkészítették az államvezetésre, „jó magaviseletéért” egy gyalogezred parancsnokává léptették elő.

Az atyai szigor akkor enyhült jelentősen, amikor a „tékozló fiú” elfogadta apja ajánlását, és elvette a braunschweig-wolfenbütteli hercegnőt 1733-ban, noha korábban II. György angol uralkodó lányát, Amáliát szemelte ki magának feleségül. Házassága boldogtalan – és gyermektelen – maradt, de saját udvartartásában fellélegezhetett, többé nem kellett tartania a mindennapos megaláztatásoktól.

A francia filozófus és író, Voltaire lett az egyik elsőszámú levelezőpartnere, akivel évtizedeken át fenntartotta intellektuális barátságát. A jó viszony annak ellenére maradt meg, hogy Voltaire 1753-ban – az ekkor már porosz király – II. Frigyes magánéletéről kiadott művében nyíltan élcelődött levelezőtársa homoszexualitásán. (Erre vonatkozólag sem egyértelmű cáfolat, sem egyértelmű bizonyíték nem áll rendelkezésre.)

Édesapja 1740-es halála után lelke felszabadult a terror alól, a potsdami Sanssouci-kastélya a filozófusok Mekkája lett – nem véletlenül nevezték Frigyest „Észak Salamonjának” –, európai hírű jelenséggé és példaképpé vált, uralkodása a felvilágosult abszolutizmus szabta kereteken is túlmutatott. Naponta rendezett koncerteket, saját zenéjével is könnyeket csalt a látogatók szemébe, fuvoláját a „legjobb barátjának” nevezte.

Öregedésével köszvénye meggátolta a játékban, felvilágosult szellemének imázsa – éppen a francia forradalom előestéjén – megkopott. A korszellem meghaladta, ezért élete végére elmagányosodó, mogorva ember lett, de népe szemében haláláig – és ezután is – a „kedves öreg Fritz” maradt.

1. Az ember
2. Az uralkodó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók