Fia románca adta az igazságszolgáltatás kezére Adolf Eichmannt

Adolf Eichmann tárgyalása 1961 decemberében

A zsidók „szakértője”

Az 1906-ban a németországi Solingenben született Eichmann családjával kiskorában az ausztriai Linzbe költözött, itt járt iskolába, és került a jobboldali ifjúsági mozgalmak vonzásába.

A környezete által a későbbiekben is együgyűként jellemzett ifjú nem végezte el a villamosipari szakközépiskolát, ehelyett édesapja bányavállalkozásánál helyezkedett el. Az 1920-as évek folyamán előbb rádiók, majd olaj értékesítésével foglalkozott utazó ügynökként.

Eichmann 1932-ben lépett be a náci párt ausztriai szervezetébe, hét hónappal később pedig az SS-be. 1933-ban elvesztette állását, majd Hitler hatalomra jutása után a németországi szélsőséges párt ausztriai szervezetét az ottani hatóságok betiltották, így Eichmann számos osztrák párttaggal együtt visszatért Németországba.

Itt az SS ranglétráján egyre feljebb haladva előbb további ausztriai náciknak segített Passaunál átkelni a határon, majd a dachaui koncentrációs tábort őrző laktanyába helyezték át. Az általa monotonnak tartott kirendeltségéből 1934-ben kérte áthelyezését az SD-hez, az SS hírszerző és elhárító szárnyához, ahol a szabadkőművesekkel foglalkozó irodába helyezték.

Egy általa a szabadkőművesekről tartott előadás annyira sikeresnek bizonyult a náci párt vezetőségében, hogy áthelyezték a szervezet Zsidó Irodájába, az SD berlini központjába. Eichmann lelkesen vetette bele magát mind a zsidóság, mind a cionista mozgalom történetének tanulmányozásába, és még némi alapfokú tudást is szerzett héberül, illetve jiddisül.

A zsidók elleni államilag irányított atrocitások egyre intenzívebbé váltak az 1930-as évek második felében, ekkoriban Eichmann még a brit mandátum alatt álló Palesztinába is elutazott főnökével, hogy a németországi zsidó lakosság kivándorlásának lehetőségét vizsgálják.

Az itt működő zsidó félkatonai szervezet, a Hagana nyitott volt az együttműködésre, végül azonban nem sikerült egyezségre jutniuk – a nácik túlságosan féltek attól, hogy a tömeges palesztinai kivándorlással egy zsidó állam létrejöttének ágyaznának meg, ami ellentétes volt a hitleri irányvonallal.

Eichmann az Anschluss után 1938-tól Bécsben szervezte az ausztriai zsidók legális kivándorlását, és az SD felügyelete alá helyezte a zsidó közösségi szervezeteket, amelyek feladata innentől a kivándorlás támogatása volt. E mintát ismételték később Európa-szerte a megszállt országokban.

A kivándorlásközpontú politika Lengyelország 1939-es lerohanásával megváltozott, és az SD a megszállt lengyel területeken létrehozott gettókba és táborokba való erőszakos deportálást helyezte előtérbe.

1. A zsidók „szakértője”
2. A halál szervezője
3. Eltűnés és felbukkanás
4. Nincs menekvés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait