Feltárul az SS egyetlen brit földön működtetett koncentrációs táborának története
2020. április 3. 10:54 Múlt-kor
Korábban
Az elfeledett tábor
Miután Franciaország elesett 1940 júniusában, a brit vezetés úgy döntött, a La Manche-ban fekvő autonóm külbirtokait, a Csatorna-szigeteket túlságosan nehéz lenne sikeresen megvédeni.
Míg a két legnagyobb szigeten, Jersey-n és Guernsey-n nagy számban maradtak civilek, Alderney szinte minden lakosát evakuálták. A németek semmiféle ellenállással nem találkoztak, amikor júliusban partra szálltak a 7,7 négyzetkilométer területű szigeten.
A megszállás során a németek a Csatorna-szigeteket beleépítették az úgynevezett Atlanti fal nevű nyugati védműrendszerükbe, amely végigvonult Európa nyugati partjain Norvégiától Franciaország legdélebbi régióiig.
A Csatorna-szigeteken elhelyezett erődítmények építésére a hírhedt Organisation Todt kényszermunka-program keretében szállítottak ide rabokat szerte a megszállt területekről. Alderney táboraiban többnyire Ukrajnából, Lengyelországból, Oroszországból és más keleti területekről származókat dolgoztattak, azonban jelentős volt a francia zsidók száma is.
1943 márciusában a Lager Sylt – amely már ekkor a sziget legrettegettebb tábora volt – irányítását átvették a náci párt katonai szárnya, az SS hírhedt halálfejes alakulatai (SS-Totenkopfverbände), és kifejezetten koncentrációs táborként működött tovább.
A háború után, mialatt a civil lakossá visszatért a Alderney-re és próbálta újjáépíteni hajdani életét, a brit hadsereg átvizsgálta az elhagyott, részben már ekkor lerombolt táborokat. A hírszerzők feltérképezték a Lager Sylt maradványait is, a tanúktól pedig kutyatámadásokról, verésekről és kivégzésekről szóló beszámolók sokaságát gyűjtötték.
Annak nyomait is megtalálták, hogy ha egy rab életét vesztette, az őrök nem engedték a tábor orvosának, hogy megvizsgálja, helyette előre kitöltött, a halál okát rendszerint „rossz keringésnek” vagy „szívrohamnak” tulajdonító okiratokat írattak alá vele.
Az elkövetkező évtizedek során további szemtanúi beszámolók kerültek elő olyan emberektől, akik a szigeten raboskodtak – ezek jórészt tovább erősítik a rendkívül kegyetlen bánásmód képét.
Francisco Font, egy köztársaságpárti spanyol, aki Aldersey-n egy másik táborban volt elhelyezve, visszaemlékezett egy alkalomra, amikor a Lager Sylt közelében kellett munkát végezniük.
Egy férfit látott, kikötözve a főkapura, „a mellkasán volt egy tábla, amelyre az volt írva: 'kenyérlopásért'” – mesélte a férfi egy hangfelvételen, amelyet egy Jersey-i levéltárban őriznek. „A holttestét így hagyták lógni négy napon át.”
Habár a nácik a foglyoknak rendszerint minimális mennyiségű élelmet adtak foglyaiknak, a Csatorna-szigeteken gyakran még rosszabb volt a helyzet: ha a rossz időjárás miatt nem tudott befutni a hajó az ellátmánnyal, a rabok még ennyit sem kaptak.
Paul Sanders angol–német történész, A brit Csatorna-szigetek német megszállás alatt 1940-1945 című könyv szerzője szerint a hiány és az SS-tisztek korruptsága miatt „még kevesebb élelem került a rabokhoz itt, mint a megszállt Európa egyéb részein.”
Sanders hozzátette: a körülmények e „különösen halálos konstellációján” tovább rontott az, hogy Alderney-n nem voltak civil szemtanúk.
„Nagy különbséget jelent az elkövetők szemszögéből, hogy figyeli-e őket a civil lakosság” – mondta a történész. „Az a tény, hogy egyetlen civil szempár sem látta, mi folyik Alderney-n, jóval brutálisabb környezetet eredményezett.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
- Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
- Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
- Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai
- Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
- Hét híres levert felkelés
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
