Fekete misék és házi abortuszklinika - a Napkirály korának legnagyobb botránya
2015. július 17. 18:35
Méregkeverő boszorkányok, bizarr varázsitalok, fekete miséken feláldozott csecsemők. Az 1660-70-es évek Franciaországában féltékeny szeretők, férjüktől szabadulni vágyó feleségek, jómódú családjuk örökségre hajtó asszonyok ezrei vásároltak különböző mérgeket kuruzslóktól, és céljaik elérése érdekében olykor még a sátáni szertartásoktól sem riadtak vissza. A mérgezések növekvő számára hamarosan a hatóságok is felfigyeltek. Az 1679 és 1682 között zajló perekben harminc vádlottat száműztek, négyet gályarabságra ítéltek, harminchat gyanúsítottat pedig kivégeztek. Volt, akit elevenen megégettek, sokakat felakasztottak, az előkelő származásúakat pedig lefejezték. A mérgezési ügy szálai egészen a legmagasabb körökig, a királyi udvarig vezettek, és felmerült a gyanú, hogy Madame de Montespan, a Napkirályt egyik szeretője magát az uralkodót is meg akarta mérgezni.
Korábban
Az előkelő sorozatgyilkos
A lavinát Brinvilliers márkiné esete indította el. Az előkelő asszony családja vagyonának megszerzése érdekében 1666-ban előbb apját küldte a túlvilágra, majd két bátyjával is végzett. Mielőtt kitudódott volna, hogy szeretője és bűntársa, a saját laboratóriumában szörnyethalt Godin de Sainte-Croix mellett ő maga is tevékenyen részt vett a gyilkosságokban, külföldre szökött, de Liége-ben végül elfogták.
Tárgyalás 1676 áprilisában kezdődött, és júliusban már meg is született a halálos ítélet. A márkinét a július 16-án végrehajtott kivégzés előtt – a mérgezési ügy többi vádlottjához hasonlóan, a további bűntársak megnevezése, valamint lelkének a keresztény szellem jegyében történő megmentése érdekében – egy utolsó vallatásnak is alávetették. A víztortúra alatt az arisztokrata asszony néhány perc leforgása alatt legalább 10 liter vizet volt kénytelen meginni. Ezután a párizsi Grève térre vezették, ahol az effajta látványosságra mindig vevő párizsi nép előtt lefejezték, máglyán elégették, majd hamvait a levegőbe szórták.
A kivégzésen jelen volt a levelezéséről ismertté vált művelt arisztokrata asszony, Madame de Sévigné, aki – mint később kiderült, prófétai képességekről tanúbizonyságot téve – megjegyezte: „[Brinvilliers] szegény kis testét a kivégzés után egy igen nagy tűzbe vetették, hamvait felkapta a szél; így aztán mi is belélegezzük majd, és a kis szellemek cikázása révén mi is kedvet kapunk valami mérgezéshez, amin mindnyájan elcsodálkozunk majd.”
Talán maga Madame de Sévigné sem gondolta, jóslata mennyire be fog válni. A következő években annyira megszaporodott a mérgezési esetekkel kapcsolatos letartóztatások száma, hogy XIV. Lajos 1679 elején elhatározta, egy különbíróság segítségével fog a végére járni a társadalom egyre nagyobb hányadát érintő ügynek. A hatékonyság jegyében létrehozott Chambre ardente (Tüzes bíróság) 1679. április 17-én tartotta meg első ülését. A vizsgálatot Gabriel Nicolas de La Reynie államtanácsos, Párizs rendőrfőnöke vezette.
Az események a legismertebb francia vajákos asszony, a még a Chambre ardente megalakulása előtt, 1679. március 12-én letartóztatott Catherine Monvoisin elfogása után gyorsultak fel. A „boszorkányok hercegnőjeként” is ismert, mindenki által csak La Voisin néven emlegetett kuruzsló fő profiljának a bájitalok és mérgek készítése mellett az abortusz számított. A nem éppen józan életéről ismert, a per során is többször erősen ittas méregkeverő egy részeg pillanatában bevallotta, hogy több mint 2500 kikapart magzat testét égette el a házában álló kemencében, vagy hantolta el a kertjében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
