Fásultság, skizofrénia és dohányzás – mit „köszönhetünk” a bennünk élő neandervölgyinek?

Több mint 100 ezer olyan brit örökítőanyagát vizsgálták meg, akik neandervölgyi ősöktől származó DNS-sel rendelkeznek, és arra jutottak, hogy nagy százalékban figyelhető meg náluk fásultság, lehangoltság, hajlamosabbak arra, hogy este sokáig ébren maradjanak, és nagyobb arányban dohányoznak.

A lipcsei Max Planck Intézet munkatársai által vezetett kutatás megállapította, hogy a nem afrikai eredetű emberekben talált neandervölgyi DNS befolyásolja az egyén bőr- és hajszínét is. A kutatók azt feltételezik, hogy a neandervölgyiek már jól alkalmazkodtak az Európára jellemző kis mértékű és változékony napfényhez, amikor a modern ember először megérkezett Afrikából mintegy 50 ezer éve - közölte Michael Dannemann, az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője.

A szakértők már évek óta tudják, hogy a neandervölgyi és a modern ember kereszteződött. A nem afrikai eredetű emberek DNS-ének két százaléka a neandervölgyi ősöktől származik, egy olyan fajtól, amely mintegy 40 ezer éve kihalt. Korábbi tanulmányok megvizsgálták a betegségek és a neandervölgyi DNS közötti összefüggést, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ősi DNS hatással van olyan betegségekre, mint például a diabétesz.

Dannemann és kollégája, Janet Kelso a neandervölgyi DNS-nek a modern ember nem betegségekhez köthető jellegzetességeire gyakorolt hatását kezdte vizsgálni. A brit Biobank DNS-adatbankjában lévő genommintázatokat hasonlították össze egy, az orosz-mongol határ közelében, Dél-Szibériában talált neandervölgyi lelet genomjával.

Tizenöt fizikai jellegzetességet tudtak a neandervölgyi DNS-hez kötni, mint például bizonyos haj- és bőrjellemzőket, de viselkedésre vagy az egyén úgynevezett kronotípusára vonatkozó jellemzőket is. A kronotípus azt határozza meg, hogy az illető reggel vagy este aktív. A neandervölgyi DNS egy bizonyos szakaszával rendelkezők például nagyobb százalékban voltak reggel aktív típusok.

Egy független tanulmányban, amelynek eredményei a Science című tudományos lapban jelentek meg csütörtökön, a kutatók a horvátországi Vindija-barlangban talált neandervölgyi lelet genomját vizsgálták. A kutatás szerint a modern emberben fellelhető ősi DNS kapcsolatba hozható az étkezési zavarokkal, az ízületi gyulladással és a skizofréniával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum