2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Farepülők és fantomhadosztályok is kellettek a D-nap sikeréhez

2017. június 6. 12:59 Csernus Szilveszter

Miért éppen D-nap?

Így angol nyomásra született meg a döntés Szicília, majd Itália inváziójáról. A Husky fedőnévvel illetett hadművelet megmutatta a szövetségesek taktikai tehetségét: nyolc helyen szálltak partra egyszerre, és néhány hét alatt az egész szigetet birtokukba vették. A hadjárat végén Churchill és Roosevelt ismét tárgyalóasztalhoz ült a kanadai Québecben, ahol az elnök nyomására már nem tolták tovább a második frontot: véglegesítették a Hűbérúr-hadművelet minden részletét és jövő tavaszra kitűzték a D-napot és H-órát mint a partraszállás kezdőpontját.

A két betű nem konkrétan arra az eseményre lett kitalálva. Leginkább úgy értelmezhetjük, hogy „Az” a nap, illetve „Az” az óra. A „D” egyszerűen „day”-t, míg a „H” „hour”-t jelölt a katonai zsargonban. A pontos dátumot a minden addiginál szigorúbb titkosítás miatt ugyanis nem írhatták le mindenhova, még az egymás közti üzenetváltásban sem.

Az augusztus 17-24-ig tartó québeci konferencia után nem volt visszaút. Churchillnek így kevés ideje maradt, hogy a Mediterránumban terjeszkedjen. A miniszterelnök ugyanis a Földközi-tengeren nemcsak hagyományos brit birodalmi érdekeket követett (ezt Roosevelt többször is a szemére vetette), hanem hamarabb akarta felszabadítani a várhatóan szovjet érdekszférába kerülő térségeket is. Churchill azon a véleményen volt, hogy minek Európát a nácik alól felszabadítani, ha úgyis a kommunisták uralják majd.

Egyesek szerint a Balkánt is a nyugati szövetségesek zászlaja alatt akarta „elhódítani”. Amellett, hogy a Dinári-hegység minden offenzívát lelassít, az amerikaiak sem támogatták az ötletet, Sztálin pedig hallani sem akart róla. Churchill mindenesetre megpróbált újabb hadszínteret nyitni délen: 1943. szeptember 8-án megtámadta a német megszállás alatt lévő Rodoszt és környező szigeteit, a támadás azonban csúfos kudarcba fulladt. A november 22-ig tartó csata a németek utolsó nagyobb győzelmét, míg a britek utolsó nagyobb vereségét jelentette.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár