Ezek voltak a világtörténelem legnagyobb átverései

Mások bőrében

Minden idők egyik legszimpatikusabb szélhámosa, Ferdinand Waldo Demara (1921–1982) kilencéves volt, amikor a világválság elvitte a családja összes vagyonát. Ő 16 évesen döntött úgy, hogy otthonról elszökve próbál szerencsét.

Négy évig egy ciszterci kolostorban élt, majd bevonult a hadseregbe, innen azonban hamarosan dezertált. Ezt követően Demara folyamatosan másnak adta ki magát, ám nem csupán egy-egy új nevet, hanem a névvel járó életmódot is felvette. Nem félt a lebukástól, fotografikus memóriája és magas intelligenciája révén pedig bármilyen mesterségre is adta a fejét, hamar beletanult.

Tanított elmegyógyintézetben, a dezertálás miatt megjárta a börtönt, majd néhány hónapos joghallgatás után a kanadai flottába jelentkezett, ahol egy korábban megismert fiatal orvos nevét bemondva hamarosan a koreai háborúba tartó HMCS Cayuga nevű romboló hajóorvosa lett. Habár találatot kapott a hajó, a korábban elolvasott néhány orvosi könyv segítségével sok súlyos sérült életét megmentette.

Hamarosan fény derült kilétére, de nem került a csalásért börtönbe, sőt híressé vált: eladta élettörténetét a Life-nak, és néhány évig a saját nevét használva élt. Később börtönigazgató-helyettes lett a texasi Hunsville börtönben, egyszer azonban az egyik rab kezébe akadt az a bizonyos Life szám, és rögtön felismerte Demarát, aki így kénytelen volt onnan is továbbállni.

Ferdinand Waldo Demara

Támad a Mars!

„Ez a legborzasztóbb dolog, amit valaha láttam. Várjunk csak, ez a valaki vagy valami mászik! (...) Te jó ég! Valami kibújik az árnyékból, olyan mint egy szürke kígyó” − rémüldözött 1938. október 30-án kilencmillió amerikai füle hallatára Carl Phillips, a New Jersey állambeli Grover's Mill farmra becsapódott, cilinder alakú tárgyból kimászó űrlényekről tudósító rádiós. Az USA-ban kitört a pánik.

A valóságban természetesen szó sem volt a Földet megtámadó marslakókról. A rádióhallgatók H. G. Wells Világok harca című sci-fijének Orson Welles, a 23 éves színházi csodagyerek által amerikai környezetbe átültetett verzióját hallhatták. Bár a hangjáték adásba kerülését megelőzően Welles bejelentette, hogy a következő műsorszám csak fikció, legtöbben csak később kapcsolódtak be a közvetítésbe, és akkor már Welles és társai rendkívül élethű, idegőrlő csendeket és velőtrázó sikolyokat alkalmazó műsorát hallhatták.
Körülbelül másfél millió amerikai hitte valóságnak az elhangzottakat.

A mozik megszakították műsoraikat, tízezrek kezdtek el menekülni a városokból, sokan pedig a különböző rádióállomásokat, újságok szerkesztőségeit és a rendőrséget hívogatták a földönkívüliek elleni hatékony védekezési módszer felől érdeklődve. Volt, aki a garázsajtón át hajtott el kocsijával, egy férfi pedig szétlőtte a Grover's Mill-i víztornyot, mivel úgy gondolta, ott landoltak az űrlények. Pennsylvania kormányzója felajánlotta New Jersey állam kormányzójának, hogy csapatokat küld a kisegítésére.

Orson Welles 1938-ban

Óriások léteztek

1869 októberében egy New York állambeli farmon a kutat ásó földmunkások egy 1300 kilós, több mint három méteres kőalakra bukkantak. William Newell cardiffi farmer igyekezett maximálisan kiaknázni a nem mindennapi felfedezést, és unokatestvérével, George Hull-lal rögvest sátrat emeltetett a „sírhely” fölé, ahová kizárólag féldolláros belépődíj ellenében lehetett betérni. Bár a Yale Egyetem régészei már a kezdetektől hamisítványnak kiáltották ki az őskori óriás megkövesedett maradványának tartott leletet, a kíváncsi turisták áradata nem hagyott alább.

A két rokon két hónappal később – miután bevételeik a százezer dollárt is meghaladták – jó pénzért eladta az „ősi leletet” egy bankárnak. A jó üzleti lehetőség láttán egy idő múlva már féltucatnyi megkövült óriás közül választhatott a nagyérdemű. A zűrzavar láttán Hull végül úgy döntött, véget vet a három hónapos komédiának, és 1869. december 4-én bevallotta a sajtónak a régészet eddigi legnagyobb átverését.

Elárulta, hogy egy metodista lelkésszel folytatott teológiai vita után fogalmazódott meg benne a busás haszonnal kecsegtető vállalkozás ötlete, ugyanis vitapartnere szó szerint értelmezte a Bibliát, amely régi korok óriásairól írt. Elhatározta, tükröt tart az egyháznak, és felfedezi a maga óriását: egy öttonnás gipsztömbből kifaragtatta a hatalmas alakot, és kénsav használatával elérte, hogy az égimeszelő valódinak tűnjön. Ezt követően a szélhámos elásta unokatestvére cardiffi farmján, majd egy év múlva földmunkásokat küldött a helyszínre.

A cardiffi óriás a Farmer's Múzeumban (fotó: wikipedia/Martin Lewison)

A kőkori törzs

1971-ben a Fülöp-szigetek kisebbségügyi minisztere, ifj. Manuel Elizalde egy igen meglepő hírrel szolgált a világsajtónak: az országhoz tartozó Mindanao szigetén rábukkantak egy olyan, 24 főből álló törzsre, amely érintetlenül őrizte meg elszigeteltségét a dzsungelben, még mindig kőkorszaki módon él: nem ismeri az erőszakot és a házasság fogalmát, és kezdetleges kőeszközöket használ. Mindez hatalmas szenzációnak számított, a National Geographics folyóirat tudósítása mellett egy dokumentumfilm is készült a taszadájként említett törzsről. A miniszter azonban az antropológusokat távol tartotta a törzstől, tagjait pedig, háborítatlanságukat biztosítandó egy 47 ezer holdas rezervátumba zárta.

1972-ben Ferdinand Marcos elnök hadiállapotot vezetett be a Fülöp-szigeteken, ezt követően a törzzsel megszűnt minden kapcsolat. A rend csak 1986-ra állt helyre az országban, és ekkor egy svájci kutatócsoport a taszadájok nyomába eredt. A helyszínen házakban lakó, farmernadrágban és pólóban mászkáló, meglepett törzstagokat talált, akikről kiderült, hogy egykoron Elizalde toborozta a helyiekből, azt mondva nekik, ha őskorinak mutatják magukat, pénzt, cigarettát és ruhákat kaphatnak.

Az állítólagos őskori módon élő taszadájok (Wikipedia/Susanne Haerpfer)

De vajon miért tette ezt Elizalde? A pénzért. Az így megszerzett 47 ezer hold összes ásványkincséből származó jövedelem az ő pénztárcáját gazdagította, csakúgy, mint a taszadájok megvédelmezését célul kitűző alapítvány egymillió dollárja.

1. A hadtörténet grandiózus csalása
2. Mások bőrében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?